BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína uralja a világ acéliparát

Tavaly csökkent a világ acélgyártása, csak India, Irán és Indonézia növelte éves termelését. Kína gyártása kismértékben esett vissza, de a távol-keleti ország továbbra is a terület éllovásának számít, előnye behozhatatlannak tűnik.

Tavaly a világ acélgyártása 1878,5 millió tonnát tett ki, ami éves szinten 4,2 százalékos visszaesés. A koronavírus-járványt megelőző 2019-es évben 1875 millió tonna volt a termelés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína: a távol-keleti óriás az előállítás 53,9 százalékát adta 1013 millió tonnával, ami 2021-hez képest 2 százalékos csökkenés.

acél gyártás
Fotó: Shutterstock

A második India 124,8 millió tonnával a globális termelés 6,6 százalékát tette ki, ez egyébként 5,3 százalékos növekedés 2021-hez viszonyítva. A harmadik Japán 89,2 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 7,9 százalékos. A negyedik helyen álló Amerikai Egyesült Államok 80,5 millió tonnával a gyártás 4,3 százalékát adta, míg az ötödik Oroszország 71,5 millió tonnával, ami a globális előállítás 3,8 százalékát tette ki – derül ki a Visual Capitalist összegzéséből.

A gyártás tavalyi csökkentése számos vezető acéltermelőt érintett, a tizenöt vezető ország közül csak India, Irán és Indonézia növelte éves termelését, míg a többiek előállítása több mint 5 százalékkal esett vissza. Törökország, Olaszország, Tajvan és Vietnám termelése pedig két számjegyű zsugorodást mutatott. Érdekesség, hogy a kínai gyártás 2 százalékos mérséklődése 19,8 millió tonnás csökkenés, ami meghaladja számtalan ország éves termelését.

 

1967-ben Peking a becslések szerint mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártói voltak, ezt követte Japán 62 millió tonnával. Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt: 101 millió tonnával a világ első számú acéltermelő országává vált. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés.

Tavaly és 2021-ben először fordult elő, hogy az ország termelése két egymást követő évben csökkent.

Kína előnye behozhatatlannak tűnik, azt még nem tudni, hogy a mostani visszaesés egy új trend kezdetét jelzi, vagy csak egy rövid megtorpanásnak számít, amit a szigorú járványvédelmi intézkedések okoztak. Az adatokból egyébként más érdekességek is kiderülnek: az Egyesült Államok 1973-ban 137 millió tonnát gyártott, ehhez képest tavaly 40 százalékos volt a visszaesés. A Szovjetunió pedig az 1970-es évek végén volt a világ éllovasa, a rendszerváltás után Oroszország az ötödik helyig csúszott vissza.

Így áll az európai acélipar: egy euróért vernék dobra a német ipar egykori büszkeségét

Az európai acélipar jövőjébe vetett hitet demonstráló egyeurós ajánlatot a munkavállalók arcul csapásként értékelik, ám a vevő felhajtásával megbízott nagybank szerint senki más nem tett kedvezőbb ajánlatot a ThyssenKrupp acélüzletágára.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.