Indokolt a félelem a mesterséges intelligenciától – mondja a Google szakértője

„Nem fog fellázadni a mosógép” – ez volt az elsőre viccesnek hangzó egyik megállapítása a mesterséges intelligencia (MI) jövőjét kutató blokknak a Brain Bar rendezvényén. Viszont az MI átalakítja majd a munkaerőpiacot, és az embernek nagyon világosan meg kell határoznia, mire és miként használja az új technológiát, hogy ne legyenek súlyos gondjaink.

Kétfelől közelítették meg ugyanazt a témát a Budapesten, a Magyar Zene Házában zajló kétnapos rendezvényen: Pótsa Mátyás, a Bosch innováció és ökoszisztéma osztályvezetője, valamint Ludovic Peran, a Google emberközpontú mesterséges intelligenciáért felelős termékmenedzsere egyaránt arról értekezett, hogy miként fordíthatjuk a saját javunkra az új technológiát. Egyszerű válaszok nincsenek, távlatok annál inkább.

Elveszi-e a munkánkat az MI?

Pótsa Mátyás előrebocsátotta, hogy digitalizáció nélkül nincs MI sem, egy dokumentum PDF-esítése és érintőképernyőn való megjelenítése még nem digitalizáció. Ha viszont a gyártási vagy tesztelési folyamat során keletkező adatokat összegyűjtjük, és például felhőben, sokak által hozzáférhetően tároljuk, az már az. Ehhez az adatgyűjtéshez ráadásul emberi tudás szükséges, azaz nem jogos az a félelem, hogy az MI tömeges munkahelyvesztést eredményez majd az embereknél. Arra viszont igenis érdemes készülni, hogy átalakulhat a

– mondta Pótsa Mátyás. Szerinte további folyamatok is automatizálhatók, például a Bosch a Hatvanban található gyárával és a fővárosi k+f-központjával, illetve az ELTE MI-tanszékével közösen olyan fejlesztésen dolgozik, amely képes lenne kicsomagolni a céghez naponta ezrével érkező kartondobozokat, felismerni a tartalmukat és el is helyezni őket.

Milyen lesz a mosás a jövőben?

Az osztályvezető hozzátette: még egy szimpla otthoni ruhamosásba is bevonható az MI, és számtalan előnnyel kecsegtet. Ha például a szenzorok begyűjtik az adatokat, optimalizálható a víz- és energiafelhasználás, a mosó- és öblítőszer-mennyiség, azaz hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a folyamat, ráadásul a karbonlábnyom is zsugorodna.

„Az etikai szabályrendszert mindig az ember alkotja meg, és ő dönti el, meddig és mit csinálhat az MI” – tette hozzá Pótsa Mátyás, megjegyezve, hogy nem tart a háztartási gépek öntudatra ébredésétől és lázadásától.

Honnan tudjuk, mit alkotott az ember?

Kicsit más hangszínnel reagált a hasonló félelmeket tükröző kérdésekre Ludovic Peran. A Google munkatársa szerint, mint bármely új technológiánál, ennél is meg kell találni, miként lehet egészségesen a hasznunkra.

– részletezte, vonatkozó példaként említve egy legutóbbi kísérletüket, amelyben húsz íróval kutatták, hogy miként tudják bevonni az MI-t. A kérdezz-felelek során is előkerült, hogy az MI mekkora veszélyt jelent a kreatív szakmákra, az írás mellett a kép- és hangalkotásra. A Google szakembere erre úgy felelt, hogy ők kritikus fontosságúnak vélik, hogy egy MI alkotta műről világosan kiderüljön, hogy nem ember alkotta.

Ugyanakkor bizonyos tekintetben máris késésben lehetünk, mert ahogy az előadása elején elmondta, 

Ludovic Peran kitért arra is, hogy a generatív MI a példákból tanul, tehát csak abból tud dolgozni, amit megtanítanak neki, ha valamiből nem lát eleget, nem lesz képes felismerni és használni. Következésképp emberi kötelesség és felelősség, hogy bármiféle diszkrimináció nélkül oktassuk.