Hosszú idő után felszállt a füst, az unió két nagy tagállama rendezte az atomerőművek kérdése miatt kirobban konfliktusát, ami hónapok óta gátolta az egyezség létrejöttét. Ugyan a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusok lassúak, most van esély arra, hogy tető alá hozzák a megállapodás végleges formáját az Európai Parlamenttel, még a jövő júniusi választások előtt. A tervezetet Magyarország kivételével az összes tagállam támogatta.
Francia győzelem, német kompromisszum
A megállapodást eddig hátráltatta, hogy
Németország nem akarta elfogadni, hogy Franciaország továbbra is üzemeltesse atomreaktorait, pontosabban azok élettartamát meghosszabbíthassa.
Végül a német politikusok is rábólintottak a javaslatra, ugyanakkor azért nem kap teljesen szabad kezet a francia kormány, így elkerülhető, hogy „tisztességtelen előnyhöz jusson” a francia ipar. A francia energiaügyi miniszter – érthető okokból – azonnal leszögezte, hogy a parlamenti egyeztetéseken is meg kell őrizni a megállapodás fontos elemeit.
Agnes Pannier-Runacher azt mondta:
a megállapodás kompromisszumokon nyugszik, így van esély annak tényleges betartására is. Ugyanakkor hagy mozgásteret a tagállamok számára, hogy saját energiamixüket állítsák össze.
Az egyes országok helyzete igen különböző, és a tagállamok eltérően gondolkodnak az atomenergiáról is. Tény, hogy a francia áramellátásban a nukleáris energia 63 százalékot tesz ki, viszont a szükséges energia mindössze 1 százalékát állítják elő szén- és fűtőolaj égetésével. Németországban, ahol még a kormányban is benne vannak a zöldek, pedig már az első őszi hideghullám alatt üzembe állítottak egy már korábban lekapcsolt szénerőművet.
Megfigyelők szerint a megállapodás valóban létfontosságú a megújuló energiaforrások további elterjesztéséhez, és az európai energiaárak alacsony szinten tartásához.
A megoldás: különbségi szerződések
Németország végül azzal a feltétellel bólintott rá az egyezségre, hogy amellett, hogy szigorúan ellenőrzik az állami tulajdonban lévő Electricite de Francenak nyújtott támogatásokat, az áram eladásából származó bevételeket elosztják, így kompenzálják a többi tagállam elvben magasabb villamosenergia-árait.
„Európa bebizonyította cselekvőképességét, a megállapodás egész Európában javítja a fogyasztók és az ipar lehetőségeit” – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter.
Lengyelországnak sikerült egy kivételt kiharcolnia, ugyanis széntüzelésű erőművei a tartalék áramellátáshoz kaphatnak támogatást 2028-ig.
Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa elmondta, hogy valóban szigorúan fogják ellenőrizni az energiaszektornak nyújtott támogatásokat. A háromoldalú tárgyalások az Európai Tanács, a Parlament, és a Bizottság között csütörtökön kezdődnek, és még ebben a hónapban lezárnák őket – mondta az unió soros elnöki tisztjét betöltő Spanyolország környezetvédelmi minisztere, Teresa Ribera.
