Stabilizálódni látszik az olajár az elmúlt napokban. A palesztin–izraeli konfliktus rövid távon olajár-emelkedést okozott, de a piacot nyugtatja, hogy az Egyesült Államok fokozta erőfeszítéseit a válság megfékezésére, ugyanis Joe Biden elnök szerdán Izraelbe látogat. Önmagában a látogatás is kifejezi az eltökéltséget a háború megfékezésére – vélhetik a piacon.
Biden szerdai látogatása ellenére sem mondott le Izrael a Gáza elleni szárazföldi invázió tervéről. Ugyan Izrael nem jelentős kőolajtermelő, mégis az egész térség destabilizálódásától tartottak a háború kitörésekor. Irán ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a fegyveres konfliktus kiterjedése elkerülhetetlen lesz, és már napokkal ezelőtt kilátásba helyezte a kulcsfontosságú olajszállítási útvonalon lévő Hormuzi-szoros lezárását.
A piaci nyugalom törékeny, a konfliktus kiszélesedése esetén az olajár meg sem állna 100-120 dollárig
– figyelmeztetnek az elemzők. A Közel-Keleten kívül az olajpiacon még Barbadosra figyelnek, ugyanis a venezuelai kormány megállapodhat az ottani vezetéssel, ami végső soron elvezethet a dél-amerikai ország elleni szankciók enyhítéséhez, azaz fellendülhet az olajexport, ami növeli a kínálatot a szűkös piacon.
Fordulat az Egyesült Államokban
Az amerikai olajkutatók kezdenek elfordulni a palaolajtól, legalábbis erre utalnak az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának adatai. A jelentés szerint összességében rekordon van az ország olajtermelése, de a hét legnagyobb palaolajmezőn felszínre hozott mennyiség napi 9,6 millió hordóra csökkent. A visszaesés továbbra is Nyugat-Texas, és Új-Mexikó Permi-medencéjében a legnagyobb arányú. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint
az Egyesült Államok Öböl menti termelése napi 2 millió hordó volt júliusban, ez csaknem 12 százalékkal múlja felül az előző évit.
Reneszánszukat élik a mélytengeri fúrások, az SLB olajmező adatszolgáltató szerint 2025-ig több mint 500 milliárd dollárnyi globális offshore beruházás várható.
Füstölögnek a kémények Németországban
Hosszú meleg periódus után hidegebbre fordult az időjárás Európában, ez pedig amellett, hogy azonnal megemelte a gázfogyasztást, az egész gázpiacot az érdeklődés középpontjába helyezte. Ismét kiderült, hogy
törékeny az európai energiapiac, és bár a hidegebb idővel a gáz nem drágult, Németország egy újabb szénerőművét állította csatasorba,
hogy az ellátásbiztonságot fenn tudja tartani. Az 500 megawatt kapacitású létesítményt 2018-ban kapcsolták le, aztán a múlt télen ismét felfűtötték, majd az elmúlt hónapokban a kormány ismét zöld jelzést adott az idei téli időszakra az erőműnek. Nem is kellett sokáig várni, gyakorlatilag az ősz első jelentősebb hideghulláma alatt felpörgették a LEAG janschwaldei F blokkját.
A széntüzelés ugyan hátráltatja a részben zöldek alkotta kormány környezetvédelmi céljainak megvalósítását, de visszafogja az energia árának emelkedését a fűtési szezonban.
Itt azonban nem állnak meg, ugyanis az erőmű E blokkja is üzemképes, és bármikor rácsatlakoztatható a távvezeték-hálózatra – közölte az üzemeltető cég néhány nappal azután, hogy Robert Habeck gazdasági miniszter az ARD német tévécsatornának adott interjújában kijelentette, hogy a kormánynak a jövő télen már biztos nem kell üzembe helyeznie régi erőműveit. Mára világossá vált, hogy idén viszont ez még elengedhetetlen.
Örömhír azonban az, hogy az első hideg időszak alatt nem „robbant fel” a gázpiac, a néhány napja még megawattóránkénti 55 euró körüli ár kedd délelőttre a 47 eurós szintre csökkent.
Katar árasztja el a piacot LNG-vel
Az arab ország folyamatosan bővíti cseppfolyósított földgáz kapacitásait, ugyanakkor a friss mennyiség kétharmadára még nem talált vevőket. Ugyanakkor
jó esélyekkel indul: az ellátásbiztonsági félelmeket kihasználva újabb hosszú távú szerződéseket köthet.
Az arab országgal már üzletelnek a meghatározó cégek: a Shell, és a kínai Sinopec már vásárol tőle, 2026-tól. A pontos mennyiséget nem közölték, de megfigyelők szerint gigavolumenekről lehet szó. Katar számára elsősorban a több évtizedes megállapodások vonzóak, a TotalEnergieszel a múlt héten egy 27 évre szóló szállítási szerződést írtak alá.
Katar várhatóan 64 százalékkal, évi 126 millió tonnára növeli LNG-termelő kapacitását 2027-re. Összességében az orosz gáz kiesése vonzóvá teszi a katari beszállítói lehetőséget, de egyes vásárlók az Egyesült Államokat jobb partnernek tartják, ugyanis vásárlói számára rugalmasabb feltételekkel szerződik.
Katar eddig teljes exportkapacitásának harmadát kötötte le, és bejelentette, hogy évi 15,3 millió tonna LNG-ügyletet köt Kínával, Németországgal, Bangladessel és Franciaországgal.
