Németországban 28 százalékkal visszaesett az év első nyolc hónapjában a lakóépületek építésére kiadott kérelmek száma, derült ki a szerdán nyilvánosságra hozott statisztikákból. A friss adat is bizonyítja az építőipari és ingatlanszektori kereslet zuhanását, és fokozza a nyomást Olaf Scholz kancellár kormányára annak érdekében, hogy megfékezze az ingatlanválságot Európa legnagyobb gazdaságában.
Csak augusztus illetően még nagyobb mértékben, éves bázison 31,6 százalékkal csökkent a lakásépítési engedélyek száma, amelyet a Reuters tudósítása szerint a magasabb építési költségek és a rosszabb finanszírozási feltételek magyaráznak. Az egy- és kétlakásos lakások esetében a visszaesés még ennél is élesebb, 38, illetve és 53 százalékos volt.
A hírrel kapcsolatban a hírügynökség emlékeztetett, hogy a kancellár szeptember végén találkozott az ingatlanágazat és a regionális önkormányzatok vezetőivel, akik szerint jó irányban való elmozdulást jelentenek ugyan az akkor bejelentett támogatások, de egyrészt lassan hajtják ezeket végre, másrészt többre lesz szükség a tömeges elbocsátások elkerülése és az építőipar felpörgetése érdekében.
A szerdai adatok „azt mutatják, hogy a lakásépítés a szakadékba zuhanás veszélyével fenyeget”, mondta Andreas Mattner, a Német Ingatlanszövetség (Zentraler Immobilien Ausschuss – ZIA) elnöke.
A politikai döntéshozóknak a szavakat tettekkel kell követniük. Most azonnal
– tette hozzá.
A gyengélkedő német építőipari vállalatok hamarosan javaslatokat nyújtanak be a kormánynak arról, hogyan lehetne elkerülni a jelenlegi generációt sújtó legsúlyosabb ingatlanválságot. A 35 ezer építőipari vállalatot tömörítő ágazati szervezet (Zentralverband Deutsches Baugewerbe – ZDB) többek között kérni fogja a rövidített munkaidős foglalkoztatás állami támogatását, ami megvédene több százezer olyan munkavállalót, akiknek az állása veszélybe kerülhet.
A gazdasági szövetség emellett nagyvonalúbb feltételeket követel a családok számára nyújtott, államilag támogatott lakáshiteleknek, és azt kéri, hogy a kancellár decemberben tartson újabb találkozót a kormányzat és az ipar képviselőivel.
Erre a támogatásra annál is inkább szükség van, mert a szektor volt évekig a német gazdaság egyik alapköve, a teljes kibocsátás ötödét és minden 10. munkahelyet adta. Az alacsony kamatlábak hatására milliárdokat áramoltattak az ingatlanokba, amelyeket stabilnak és biztonságosnak tekintettek.
Fotó: PAUL ZINKEN / AFP
A kamatlábak erőteljes emelkedése véget vetett ennek a rohamnak, és a fejlesztőket fizetésképtelenségbe sodorta, mivel az ügyletek befagynak és az árak csökkennek.
Az építőiparban foglalkoztatottak száma egy évtized óta először kezdett csökkenni, és nehéz lesz teljesíteni a kitűzött célt, az évi 400 ezer lakás felépítését.
Az építőipar és az ingatlanszektor visszaesése a szélesebb körű rossz közérzet része, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint Németország lesz az egyetlen nagy gazdaság, amely az idén zsugorodik, méghozzá a korábbi előrejelzéseknél nagyobb mértékben. Augusztusban az idén már a hatodik alkalommal csökkent az ipari termelés az előző havihoz képest, elsősorban az energiatermelés visszaesése miatt.
