Írország klímacéljainak teljes körű teljesítése 2026–2030 között évente 5,5 milliárd eurót emészthet fel, azaz a GNI – vagyis a bruttó nemzeti jövedelem, amely a GDP-vel szemben figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett elsődleges jövedelmeket is – alsó hangon több mint 2 százalékát égetheti el – közölte szerdán az ország független költségvetési tanácsa (IFAC).
A hatás főként a fosszilis tüzelőanyagok mellőzése miatt kieső adóbevételeken és a megnövekedett állami kiadásokon keresztül jelentkezik majd. Az állami források jelentős részét a mezőgazdasági jövedelmek kompenzálására és a régebbi építésű házak utólagos átalakítására kell fordítani.
Az éghajlati költségeken kívül ráadásul a pénzügyminisztérium becslése szerint 2030-ig évi 7-8 milliárd euróra lesz szükség a növekvő nyugdíjköltségek finanszírozásához is.
A költségvetési tanács becslése szerint, ha a szakpolitikák nem változnak, az adóbevételek 2030-ig évente 2,5 milliárd euróval is csökkenhetnek, sőt hosszabb távon akár 4,4 milliárd eurós kieséssel is számolni lehet, azaz ez a tétel akár a GNI 1,6 százalékát is elérheti.
Ez elsősorban az üzemanyagot és az energiát terhelő adók erőteljes csökkenése – például a villamosenergiára vonatkozó alacsonyabb áfakulcsok – miatt, valamint a gépjármű-nyilvántartási és a visszaesése eredményeként következhet be.
A jelentés szerint az állami kiadásokra vonatkozó előrejelzések ugyan rendkívül bizonytalanok és a magánszektor bevonásának mértékétől is függnek, ám a kormánynak 2026 és 2030 között a GNI 0,6-1,1 százalékára, azaz évente 1,6-3 milliárd euróra rugó költséggel kell szembenéznie, amely 2031 és 2050 között a GNI 0,4-0,7 százalékára csökkenhet.
Abban az esetben pedig, ha – a jelenlegi előrejelzéseknek megfelelően – Írország mégsem tudná teljesíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére az EU által 2030-ra előírt 51 százalékos mértéket, az IFAC szerint a meg nem felelés további 3,5 milliárd euróba kerülhet az országnak.
Írország ugyanakkor még mindig szerencsés helyzetben van, hiszen egyike volt azon kevés euróövezeti gazdaságoknak, amelyek tavaly költségvetési többletet értek el, és a kormány ebből az apropóból vállalta, hogy a jövőben is várható éves többletek oroszlánrészét egy olyan új állami vagyonalapba helyezi, amely az éghajlatváltozással és a népesség elöregedésével kapcsolatos költségeket fedezi.
