Fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások kiaknázását, de még van esély a globális kibocsátásmentesség 2050-es elérésére. 

A  „tétet” azonban emelni kell, 2030-ig évente 4500 milliárd dollárt kellene elkölteni zöldberuházásokra ahhoz, hogy karbonsemlegessé váljon a Föld 2050-re 

– ez áll a  Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb elemzésében. Összességében a megújuló energiatermelő kapacitásokat a mostani háromszorosára kell növelni, az elkövetkező hét évben.

8k,Ultra,Hd.,Offshore,Wind,Turbines,Farm,On,The,Ocean.
Egyre több székerőművet szeretnének látni az IEA szakértői

Az értékelés éppen abban az időben látott napvilágot, amikor az üvegházhatású gázok globális kibocsátása rekordra nőtt a tavalyi miatt, illetve nőtt a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, és a Föld az eddigi legforróbb nyarán van túl.  Mindezek ellenére a párizsi székhelyű intézmény szakértői szerint továbbra sem „ment el a hajó”, és van esély a trend megfordítására – más kérdés, hogy milyen áron.

Az IEA szerint fel kell pörgetni a megújuló energiatermelési kapacitást 11 ezer gigawattra 2030-ig, 

valamint a teljesen tiszta energiaforrások kitermelésére is jelentősen többet kell költeni, az idei 1800 milliárd dollár után mintegy 4500 milliárd dollárt évente. Amíg a Nemzetközi Energiaügynökség majd háromszorosára emelné a zöldenergia-kiadásokat globálisan, a kormányok éppen lazítanak környezetvédelmi kötelezettségvállalásaikon. Az Egyesült Királyság öt évvel, 2035-re halasztotta a belső égésű motorral hajtott autók teljes tiltását. Emellett a múlt héten Kína klímamegbízottja is bátran kijelentette, hogy irreális cél a belső égésű motoros autók kitiltása. Alapvetően önmagában Kínai is kudarcra ítélheti a klímacélokat, ugyanis a csaknem 1,5 milliárd lakosú ország a legnagyobb károsanyag-kibocsátó globálisan.

Az IEA is enged

Habár a párizsi klímamegállapodás legfőbb célja, hogy az országok legfeljebb 2 Celsius-fokon tartsák a Föld átlagos hőmérséklet-emelkedését, az ennél ambiciózusabb, 1,5 fokos emelkedés elérését már maga az IEA sem tartja irányadónak. Ugyanakkor cselekvésre késztetik a kormányokat: azt írják,

egységes koncepciók segítségével az eddigieknél mindenképpen többet kell tenni a klímaváltozás megállításáért.

Dry,Cracks,In,The,Land,,Serious,Water,Shortages
A klímaváltozás egyik legjellemzőbb következménye:  az aszály

 

És végül a számok

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a mostani állapothoz képest 80 százalékkal kell visszaesnie a kibocsátásnak a fejlett, és 60 százalékkal a fejlődő országokban 2035-re. Hangsúlyozzák: 

Ahhoz, hogy valóban elérhető legyen a zéró kibocsátás 2050-re, minden országnak előrébb kell hoznia a saját vállalásaira vonatkozó céldátumot.