A hongkongi zászló alatt hajózó NewNew Polar Bear mozgása egybeesik azzal az időponttal és hellyel, amikor és ahol a gázvezeték megrongálódott – áll a finn Nemzeti Nyomozó Iroda közleményében. Ez a legújabb fejleményként a Balticonnector gázvezeték megrongálása ügyében, amelyben jelenleg nyomozás folyik. A kínai konténerhajó Kína és Európa között közeledik az Északi-sarkvidéken keresztül.

A gázvezeték megrongálódását külső mechanikus erő okozta.
Fotó: AFP


A nyomozók említést tettek a Szevmorput atommeghajtású orosz teherhajóról is, amely Murmanszk és Szentpétervár között közlekedik. A finn külügyminisztérium a hajóval kapcsolatban érintkezésbe lépett az orosz külügyminisztériummal, „tekintettel az ügy komolyságára”.
A Balticconnector gázvezetéket október 8-án zárták le szivárgás miatt. A hatóságok bejelentették, hogy rongálást külső behatás okozta, sejtetve, hogy esetleg szabotázs történt.
A gázvezetékkel egy időben megrongálódott egy Finnországot Észtországgal összekötő távközlési kábel is, majd hozzávetőlegesen az incidenssel egy időben egy Svédországot és Észtországot összekötő távközlési kábel is részleges károkat szenvedett, a svéd és észt hatóságok szerint az utóbbi rongálódás is feltehetően külső behatás következménye.
Az incidensek aggodalmakat ébresztettek az energiaszállítás biztonságával kapcsolatban és a NATO fokozta az őrjáratokat a Balti-tengeren.
„Együttműködünk a svéd hatóságokkal a (kínai) hajó szerepének tisztázása ügyében” – mutatott rá közleményében Risto Lohi finn rendőrségi vezető.
A rendőrség megerősítette, hogy a gázvezeték megrongálódását „külső mechanikus erő” okozta, és egy nehéz tárgyat találtak a vezeték közelében a tengerfenéken. A rendőrség megpróbálja a felszínre hozni a nehéz tárgyat, hogy megállapíthassák, van-e köze a megrongált gázvezetékhez.
A gázvezeték finn üzemeltetője szerint a helyreállítási munkálatok legkevesebb öt hónapig tartanak, ezalatt Finnország az inkoói LNG-terminálon keresztül tudja fedezni a földgázszükségletét.
Több mint egy éve – 2022 szeptember 26-án – tenger alatti robbanásokat követően négy óriási szivárgást észleltek az Európa földgázszükségletének nagy részét Oroszország irányából biztosító Északi Áramlat 1. és Északi Áramlat 2. vezetéken. A robbanások körülményei máig feltáratlanok. A földgáz Finnország energiafogyasztásának mintegy 5 százalékát teszi ki, elsősorban az iparban, illetve áramtermelésre és fűtésre használják.