Tizennégy csoportos csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá 68 támadást vert vissza, illetve partraszállási kísérleteket hiúsított meg az orosz hadsereg múlt péntek óta. Az összecsapásokban 3900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – írja pénteki hadijelentésében az orosz védelmi tárca, amelyet az MTI szemlézett.
Fotó: AFP
Tüzérségi és dróntámadást jelentettek az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről a helyi hatóságok pénteken. Donyeckben két civil megsérült.
Dmitrij Peszkov,
a Kreml szóvivője nyomatékosította, hogy az orosz hadsereg nem mér csapást polgári célpontokra.
Ezt azután tette, hogy az ukránok szerint orosz rakétacsapás érte a Harkiv megyei Groza községet, ahol ötvennél többen meghaltak. Peszkov szerint az orosz támadások minden esetben katonai célpontok, katonai élőerő-összpontosulások és parancsnokságok ellen irányulnak.
A grozai rakétacsapással kapcsolatban az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádakra reagálva a bécsi orosz nagykövetség közleményt adott ki. A képviselet szerint Kijev ezúttal is a bevált taktikáját követi azzal, hogy még a történtek kivizsgálását megelőzően ismét Moszkvát gyanúsítja meg háborús bűncselekmény elkövetésével. Emlékeztettek, hogy ugyanez történt a kramatorszki vasútállomásra mért ukrán csapás, a lengyel területet ért ukrán rakétatalálat és a közelmúltban a kosztantyinivkai piac elleni ukrán rakétatámadás esetén. A követség a történteket összefüggésbe hozta a granadai uniós csúccsal.
Fotó: AFP
Közben az elesettek holttestei közül 60 ukrán és 64 orosz katona maradványait kicserélték a háborúzó felek
Samszail Saralijev orosz parlamenti képviselő közlése szerint.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közben megvádolta Oleh Mahnyickij volt ukrán főügyészt, Andrij Parubijt, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt titkárát, valamint Milkola Litvint, az ukrán határszolgálat parancsnokát azzal, hogy az általuk irányított fegyveresek 2014-ben, az úgynevezett „terrorellenes műveletetben” több mint 1200 embert megöltek vagy megsebesítettek a Donyec-medencében. Az SZK elrendelte a vádlottak felkutatását és letartóztatását.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim” bűncselekményeivel foglalkozó nagykövete közölte, hogy
az orosz bűnüldöző szervek több mint harminc országból származó kétszáz külföldi állampolgár ellen indítottak büntetőeljárást
amiatt, hogy zsoldosként csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz. Elmondta, a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján a luhanszki és a donyecki bíróságok több mint száz ukrán katonát ítéltek súlyos, olykor életfogytiglani börtönbüntetésre – több esetben a távollétükben – bűnös parancs kiadása és civilek megölése miatt.
A krími legfelső bíróság pénteken 13 év börtönbüntetésre ítélte Szerhij Cijgipa 62 éves ukrán állampolgárt, amiért információt szolgáltatott az orosz fegyveres erőkről az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU).
