Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy az orosz katonai blokáddal dacolva újraélessze a tengeri agrárexportot, reményt adva a bizonytalan helyzetben lévő mezőgazdasági ágazatnak. A veszteséges termelők ugyanis egyre inkább kénytelenek parlagon hagyni a föld egy részét a világ egyik legnagyobb és legfontosabb gabonaövezetében.
Fotó: AFP
Mivel egyelőre nem látszik az Oroszországgal vívott háború vége, a Fekete-tengerhez való hozzáférés kritikus fontosságú, ha Ukrajna meg akarja őrizni mezőgazdasági ágazatát, amely a konfliktus előtt a negyedik legnagyobb gabonaszállító volt világszerte, ami értékben kifejezve Ukrajna teljes tavalyi exportjának felét tette ki.
Eddig 25 milliárd dolláros veszteség
A Moszkvával kötött és az ENSZ által támogatott exportmegállapodás azonban összeomlott, az Európai Unióhoz tartozó szomszédos államok pedig vonakodnak szárazföldön átengedni a szállítmányokat. Az UGA ukrán gabonakereskedő szövetség becslése szerint
a háború kezdete óta a mezőgazdaság több mint 25 milliárd dollár veszteséget szenvedett el.
(Egy dollár 347,8 forint.)
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Ukrajna gabonakivitele a júliusban kezdődött 2023–2024-es szezonban eddig 28 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, emlékeztetett tudósításában a Reuters. A kukorica termőterülete a negyedével csökkent a háború kezdete óta, az összes gabonaféléé két számjegyű értékkel fog jövőre, mert a pénzhiánnyal küzdő gazdák képtelenek kihasználni a teljes rendelkezésre álló területet.
Fotó: AFP
A tenger jelenti a túlélést
Életmentő lenne egy új fekete-tengeri szállítási útvonal biztosítása.
Egy tengeri folyosó kulcsfontosságú az ukrán agrárium túlélése érdekében. Enélkül komoly problémákkal szembesülünk a 2024–2025-ös szezonban
– erősítette meg Jean-Francois Lepy, az InVivo francia mezőgazdasági szövetkezeti holding gabonakereskedelemért felelős vezetője.
Az ukrán hadsereg által augusztus végén kialakított „humanitárius folyosón” eddig becslések szerint több mint hárommillió tonna gabonát szállítottak, ez a tengeri útvonal azonban kockázatos, több hajó aknára futott vagy rakétatalálat érte, az agrártermelők ennek ellenére örülnek neki, és abban bíznak, hogy a folyosón keresztül képesek lesznek havonta 2-2,5 millió tonna gabonát exportálni.
Fotó: AFP
Ha ez sikerülne, akkor a szárazföldön, illetve a Dunán keresztül kivitt mennyiséggel együtt ismét elérhetnék a háború előtti havi öt-hat tonnát.
Egyre több biztosító vállalja a kockázatot
A Spike Brokers ukrán mezőgazdasági nagykereskedő összesítése szerint az ország november 1. és 17. között 404 ezer tonna agrárterméket exportált a Dunán és 352 ezer tonnát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül. A hónap végéig még további 943, illetve 464 ezer tonnányi indulhat útnak.
A következő hónapokban jobb lesz a helyzet, mint szeptemberben és októberben volt, mivel kezdenek érkezni a nagy méretű teherhajók, és egyre több biztosító is kész vállalni a kockázatokat
– mondta Denisz Marcsuk, az ukrán agrárkamara elnökének helyettese.
A piaci szereplők egy része azonban óvatos a még mindig veszélyes biztonsági helyzet miatt. November 21-én ismét támadás érte az odesszai kikötői infrastruktúrát, és folytatódnak az ukrán fekete-tengeri és dunai gabonakikötők elleni támadások.
Fotó: AFP
Bár kibővítették a romániai Konstanca kikötőjét, az EU-n keresztül történő kereskedelmet továbbra is nehezíti a szűk logisztikai keresztmetszet és a szomszédokkal fennálló feszültségek. Novemberben például a lengyel és a szlovák teherautó-vezetők határ menti tiltakozásai lassították az élelmiszerexportot.
Egyre több föld marad parlagon
Fordulópontot jelenthet az új vetési szezon. A kijevi mezőgazdasági minisztérium becslései szerint őszi búzából csaknem 10 százalékkal kevesebbet vetetnek az előző évihez képest, és a gazdák gondjait tovább növeli, hogy száraz volt az ősz eleje.
Előrejelzések szerint
az idei 3-5 százalék helyett országszerte a termőföld 10-20 százaléka marad majd parlagon,
különösen a kevésbé termékeny részek, mivel azok termelik a nagyobb veszteségeket. Vannak azonban olyan észak-ukrajnai gazdák is, akik a pénzhiány miatt harminc százalékkal kisebb területen vetettek téli gabonát.
Ukrajna agrár-élelmiszeripara próbál alkalmazkodni. A gazdák több olajos magot, például napraforgót ültettek, amelyek jobb árrést kínálnak, míg a magas cukorárak és a baromfi takarmányozására szolgáló olcsó helyi gabona felpörgette ezeknek a termékek az exportját.
A háború elhúzódásával azonban az ágazatnak szembe kell néznie a kilátástalansággal, a munkaerőhiánnyal és a strukturálisan alacsony árakkal.
