Magyarország 2004. áprilisi európai uniós csatlakozása óta már mintegy 23 ezermilliárd forint uniós forrás érkezett hazánkba – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság minapi kerekasztal-beszélgetésén, amelyről elsőként a növekedés.hu adott hírt.
Az elmúlt 19 év során soha nem látott volumenű beruházások valósultak meg uniós források segítségével
– emelte ki Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, az Európai Parlament tanácsadója a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán tartott konferencián.
Három ciklus, 23 ezermilliárd forint
Brüsszel ezt a hatalmas összeget három költségvetési ciklusban utalta hazánknak: az első, 2007–2013 közötti időszakban 29,6 milliárd eurót, majd 2014 és 2020 között további 23,6 milliárdot, miközben a jelenleg is zajló, 2021–2027-es keretmegállapodás várható összege 20,1 milliárd euró.
Az „hazahozatalával” is megbízott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban arról számolt be, hogy ezek a források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, így
- idén 1,5 milliárd,
- 2024-ben 2 milliárd,
- 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható.
Ezeket a forrásokat a Helyreállítási Alap (RRF) további ötmilliárd euró vissza nem térítendő támogatással egészítené ki, amelyből eddig azonban még egyetlen eurót sem látott hazánk.
Az RRF-ben emellett egy további, 7,4 milliárd eurós kedvezményes hitelkeret is megállapítottak Magyarország számára. Ebből a kedvezményes, a piacinál alacsonyabb, 3-3,5 százalék közötti kamatozású keretből nyújtott be 3,9 milliárd eurós kölcsönkérelmet hazánk augusztus végén.
Az uniós pénzcsapot idén azonban lejjebb tekerték, a Pénzügyminisztérium adatai szerint szeptember végéig az uniós kiadások 1992 milliárd forintot tettek ki, ám ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
Rengeteg pénz van még parkolópályán
Az jelentős összegeket tart vissza Magyarországtól különböző jogviták, az úgynevezett horizontális és a kondicionalitási eljárás miatt.
A 22 milliárd eurós kohéziós keretből 13 milliárd eurót blokkol a horizontális eljárás. Az olyan ügyek, mint a gyermekvédelmi törvény vitája, összesen 2,7 milliárd eurót fagyasztott be. És van még egy majdnem 6,5 milliárd eurós rész, amelyet az Európai Tanács függesztett fel a szupermérföldkövek eléréséig. Egy másik, mintegy 10,5 milliárd eurós részt tesznek ki az úgynevezett helyreállítási pénzek, amelyek a Covid utáni talpra állást hivatottak segíteni. Ezeket is a kondicionalitási eljárás tartja parkolópályán.
Navracsics Tibor néhány hete arról számolt be, hogy nagyon jól haladnak a megbeszélések Magyarország szempontjából, valamint, hogy hazánk a legrövidebb időn belül szeretné sikeresen lezárni az EU-val folytatott tárgyalásokat, és megvan a szándék benne, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára megfelelő, és tartja az eredeti határidőket.
