Garantált a kétharmad jövőre
Mivel az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségeit triókra osztva működtetik, kétharmadhoz közeledünk, hiszen idén nyár óta Spanyolország elnökölt, újév napjától Belgium a soros, július 1-jétől pedig Magyarország következik. A belgák nagyon és sok mindenre készülnek, miután az EU intézményeinek a többsége Brüsszelben székel. Náluk viszont nemcsak Európai Parlamenti, hanem országos és területi választás is lesz júniusban, azaz garantáltan tobzódnak majd a kampányokban. Mire jut így idő és erő az unió vonatkozásában, és miként áll a magyar felkészülés?
Újév napján megkezdődik az Európai Unió Tanácsának utolsó féléves soros elnöksége, mielőtt július 1-jén Magyarország átveszi a stafétát. Mivel az Európai Unió a rotáló elnökség rendszerét valójában triókban kezeli, a miénk is munkába állt már idén nyáron: Spanyolország kezdte a sort, most jön Belgium, hogy aztán a második félévben mi következzünk – utánunk pedig az új hármas első tagja, Lengyelország. Érdemes tehát megvizsgálni, hogyan készül fel Európa a magyar elnökség idejére – például Európai Parlamenti (EP)-választásokkal.
Fotó: belgium24.eu
Az magától értetődik, hogy Belgium nagyon készül a saját félévére, hiszen az Európai Unió intézményeiből a legtöbbnek a központja a belga fővárosban, Brüsszelben található, úgyhogy földrajzi, szellemi és természetesen politikai megközelítések is szerepet játszanak.
Ha van ország, amely jelképezi az EU-t, az Belgium
– fogta rövidre a belga miniszterelnök, Alexander De Croo, aki rutinos elnöklő nemzet gyakorlati vezetője.
Garantált kulcstémák: védelem, versenyképesség, jövő
Miként a belga soros elnökség kampánycsapata emlékeztetett, Belgium a történelem számos nagy fordulópontjakor elnökölt éppen Európa felett. Az összesen 12 ilyen időszak közül az első mind közül a legelső volt, hiszen a belgák magukra vállalták, hogy megindítják a sort 1958 januárjában. Aztán az 1961-es elnökségük alatt emelkedett fel a berlini fal, 1968-ban viszont az akkori hat tagország megszüntette a vámkötelezettséget maguk között. 1987-ben jött az Erasmus-diákcsereprogram létrehozása, 2001 őszén azonban a New York-i ikertornyok elleni terroristatámadás, amely az egész világra hatással volt.
Most pedig a 13. belga elnökség következik, remélhetőleg szerencsét hozva, de nyilvánvalóan nehéz globális környezetben,
hiszen a koronavírus-járvány utáni gazdasági hatások még érezhetők, és az orosz–ukrán háború tetejébe a közel-keleti konfliktus is tombol.
Mindezen történelmi tények nyomán Belgium három fő pont köré csoportosította az elnöksége teendőit:
- lakosságvédelem: ez az európai polgárok biztonságának és jólétének a védelmét jelenti, beleértve a külső határokat, a demokráciát, a jogállamiságot, a szociális és egészségügyi terveket, az európai egységet, valamint Ukrajna támogatását,
- gazdaságerősítés: e címszó alatt az EU versenyképességének a javítása szerepel, összehangolva a zöld átállással és a digitalizációval
- felkészülés a jövőre: a fő kérdés, hogy az unió intézményrendszere és működési mechanizmusa időtálló-e? A belga feltevés szerint nem, ezért meg kell reformálni a szervezetet, az intézményeit és a költségvetést, szem előtt tartva a bővítési folyamatot.
Hangsúlyos szándék, hogy a belga elnökség idomuljon az előző és következő partnerhez – a fenti ábrán a jobb felső sarokban –, azaz ne csak időben, hanem szellemiségében is összekösse a spanyol és magyar elnökséget.
Hogy áll a magyar felkészülés?
Ezektől aligha függetleníthető, hogy Belgiumban minden szinten választásokat tartanak majd 2024. június 9-én. Ez a napja a területi, az országgyűlési és EP-voksolásnak – a háromból kettőben mi is ugyanezen a napon szavazunk: nálunk az EP mellett önkormányzati választás lesz azon a vasárnapon.
Ez már nem is a belgáknak, hanem inkább nekünk lesz érdekes, hiszen
a nyár végén áll majd fel az EU új intézményrendszere, őszre lesznek meg az új biztosok, tehát igen bizonytalan időkben kell majd Magyarországnak megszabnia a tárgyalások fő témáit.
Ugyanakkor az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévének magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért is felelős kormánybiztos, Kovács Zoltán már novemberben bejelentette: gyakorlatilag kész a programunk.
Angela Merkel után már csak Orbán Viktor maradt
Kovács az ELTE-n tartott előadásában dicsérően szólt az elnökségek trióba szervezett mechanizmusáról, megjegyezve persze, hogy ez nehézségeket is okoz, és itt kitért a spanyolok belpolitikai kihívásaira, az említett belga választási kampányra, illetve arra is, hogy az utánunk következő Lengyelországban idén váltottak kormányt.
Fotó: Mirkó István
Mindenesetre a magyar elnökség prioritása a versenyképesség lesz. Kovács Zoltán elmondása szerint ez politikailag is értelmezhető az energia és a vállalati adózás tekintetében például, ugyanakkor minden azon múlik, az ember, illetve egy politikai kultúra milyen válaszokat ad a kérdésekre. Véleménye szerint jelenleg
olyan kormánya van Magyarországnak, amely szeretne maga dönteni a saját sorsáról.
Az előző, 2011-es magyar elnökségre visszaemlékezve megjegyezte: Angela Merkel német kancellár távozása óta egyetlen olyan kormányfő van jelenleg Európában, aki vezetett már soros féléves elnökséget: Orbán Viktor.
Előtte azonban még Alexander De Croo kezében van a staféta. Utóbbi természetesen lelkesen nyilatkozott a belga elnökség kezdetén: „Nincs vesztegetni való időnk, a belga elnökségnek muszáj produkálnia. Ezt várják el a polgárok, és ezt is fogjuk tenni!”
