Van olyan regionális törekvés is, ami az újonnan jöttek alárendelését jeleni a nyugatiaknak – mondta az Európai Unióról sok egyéb mellett Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar EU elnökségre felkészítő konferenciasorozat harmadik rendezvényén, amely a Vállalati érdekérvényesítés az elnökség alatt-alcímet viseli.
Fotó: Facebook / Kovács Zoltán
Az Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért is felelős kormánybiztos súlyos kritikával illette az Európai Unió működését és törekvéseit, amiket ő az Amerikai Egyesült Államokat jellemzőnél is durvább centralizációnak minősített. A Szuverenitás Konferenciára is visszautalva közölte: érdemes arra készülni, hogy semmi sem lesz már olyan, amilyen volt.
Azok a konfliktusok, amelyek körülvesznek minket, alapvetően fogják meghatározni a következő egy-másfél évet, illetve a hazai választási ciklus végéig tartó időszakot. Ám ezek nem értelmetlen és nem önmagukért való konfliktusok
– fejtegette Kovács Zoltán.
A modellváltó egyetemek a versenyképesség garanciái
Leszögezte, a soros fél éves magyar elnökség prioritása a versenyképesség lesz. Elmondása szerint ez politikailag is értelmezhető az energia és a vállalati adózás tekintetében például, ugyanakkor minden azon múlik, az ember, illetve egy politikai kultúra milyen válaszokat ad a kérdésekre. Véleménye szerint jelenleg olyan kormánya van Magyarországnak, amely szeretne maga dönteni a saját sorsáról.
Forrás: Európai Unió
Mivel a rendezvénynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem ad otthont, Kovács Zoltán kitért az Európai Bizottsággal fennálló tudományos és oktatási programokat illető vitákra is, amelyek nyomán jelenleg még kérdéses, hogy épp a magyar elnökséggel egy időben, jövő ősszel kezdődő felsőoktatási félévben biztosított lesz-e a hazai modellváltó egyetemek részvétele az Erasmus-programban.
A modellváltással nyilvánvalóvá tette Magyarország, hogy az egyetemi lét és az üzleti élet összekapcsolása nem lózung, hanem a magyar versenyképesség és a gazdaság jövőjét biztosító tényező
– kontrázta meg az EB kritikus véleményét a miniszteri biztos.
Gyakorlatilag kész a magyar EU-elnökség programja
A magyar elnökség technikai részleteiről elmondta, hogy 2011-ben Gödöllő volt a gócpont, hogy tehermentesítsék Budapestet, viszont mára a fővárosunk az egyik legnagyobb konferenciaközponttá nőtte ki magát Európában, és a folyamatos fejlesztések révén pláne van mit megmutatni belőle a világnak. Ezért a mostani EU-s elnökségünk egyik földrajzi központja a Várkert Bazár és környéke lesz.
Mostanra kialakult a magyar elnökség naptára is, amit a közeljövőben nyilvánosságra is hoznak. A tervek szerint lesz:
- összesen 16-18 tanácsülés
- egy miniszterelnöki csúcstalálkozó
- egy, a nagyobb értelemben vett európai közösséget megmozgató rendezvény több mint negyven résztvevő országgal
- és egy Nyugat-Balkán-csúcs is, talán külső helyszínen
Kovács Zoltán az előző, 2011-es magyar elnökségre visszaemlékezve megjegyezte: Angela Merkel német kancellár távozása óta egyetlen olyan kormányfő van jelenleg Európában, aki vezetett már soros féléves elnökséget: Orbán Viktor. Továbbá visszaszúrt a korabeli kormányfőknek is: „A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok semmit sem tettek az EU-elnökségre felkészülés érdekében, a lemaradást öt hónap alatt kellett behozni. Ilyen hibát mi nem követünk el.”
Zűrös időkben vesszük át a stafétát
Előadása szinte egyetlen dicsérő szakaszában Kovács Zoltán a soros elnökségek egybefonódó rendszeréről szólt, amely nem egyesével, hanem inkább hármasával jelöli ki az EU Tanácsát vezető tagállamokat, ekként Magyarország is trióban dolgozik Spanyolországgal és Belgiummal, utánunk pedig Lengyelország, Dánia és Ciprus együttese következik majd.
Mindez azonban nehézségekkel is jár, mert a spanyol elnökséget a kezdetektől terhelték a belpolitika viharok,
Belgiumban 2024-ben lesznek választások minden szinten, Lengyelországban pedig nemrég voksoltak, amely nyomán feltételezhető, hogy az eddigitől eltérő összetételű kormány alakul.
Kovács Zoltán kitért arra is, hogy 2024 első félévében lejár az Európai Parlament (EP) aktuális ciklusa is, ezért június 9-én EP-választások lesznek – idehaza önkormányzati is –, tehát amikor a magyar elnökség július 1-én átveszi az elnökség feladatait, akkor azzal is dolga lesz, hogy csak a nyáron állnak majd fel az új bizottságok és kezdik meg a munkát valamikor a nyár végén-ősz elején.
