A 2023-as évet hosszú ideig emlegetni fogják a horvát borászok, ilyen rossz termésük ugyanis, ha hihetünk az elbeszéléseknek, még sosem volt. A legnagyobb problémát a sok csapadék okozta. Az eső tavasszal, a virágzáskor is esett, ezért a beporzás nem volt sikeres. De csapadékból nyáron is bőven kijutott, emiatt a fürtöket megtámadta és elrohasztotta a peronoszpóra.
Fotó: Mila Drumeva / Shutterstock
Mindezek eredőjeként a termés mind minőségét, mind mennyiségét tekintve elmaradt a várakozásoktól. A leggyengébb szüret a tengermelléki borvidékeken volt.
Harminc százalékkal drágult a horvát bor
Zadar megyében például a sokéves átlag fele termett csak meg, de nem sokkal jobb a helyzet Észak-Horvátországban sem, ahol a rossz idő miatt a szüret is késett. Az idei szőlőtermés mennyisége egyedül Kelet-Horvátországban közelíti meg az átlagot, és ott a minőség is kielégítő.
A rossz termés meglátszik az újbor árán is.
A legnagyobb horvát borászat, az egykori Agrokor konszern gyöngyszemének számító Belje olaszrizlingjét például tavaly palackonként átlagosan 6,5 euróért lehetett megvásárolni (akkor még kunáért), idén viszont már 2 euróval többet kérnek érte a kereskedők. De hasonló léptékű drágulás figyelhető meg a többi borfajta esetében is.
A borászok helyzetét az is megnehezíti, hogy az elmúlt évben nagyon megnőtt az üzemanyag és a növényvédő szerek ára, ezt pedig most szintén beépítik az újbor árába.
Az olaszrizling mindent visz
A horvát borfogyasztók körében az olaszrizling a legkedveltebb. Ez jól látszik a statisztikákból is, hiszen az országban található csaknem 20 ezer hektárnyi szőlőterület 35 százalékán ezt a fajtát termesztik.
Az olaszrizlinget két őshonos horvát fajta követi, a szintén fehér isztriai malvázi és a vörös plavac mali, melyek egyaránt az ország ültetvényeinek 10-10 százalékát teszik ki.
A horvátok egyébként évente átlagosan 650-700 ezer hektoliter bort termelnek,
idén viszont ez a mennyiség a 400 ezer hektót sem éri el.
