Csaknem egy évvel az euró bevezetése után a horvátok többsége még mindig nem szokta meg az új fizetőeszközt, és jelentős részük inkább visszatérne a kunához. Ez a Slobodna Dalmacija felméréséből derült ki. A tengermellék legolvasottabb lapja szerint a horvátok csaknem fele rossz döntésnek tartja az euró rendszeresítését, és csak 30 százalékuk örül a közös valutának.
A lap kutatásából az is látszik, hogy a régi valutához jobban ragaszkodnak az ország belső részein élők, mint a tengermellékiek. A megkérdezettek szerint a legnagyobb problémát az árnövekedés okozta, az üzletek ugyanis felfelé kerekítettek, de az önmagában is jelentős drágulást hozott.
Az átlagember mindennapjaiban a legtöbb bosszúságot azonban a sok apró okozza, a lakosok ugyanis olcsónak érzik a néhány eurós termékeket, akkor is, ha azok korábban sokkal kevesebbe kerültek.
Éppen ezért a vásárlók túlnyomó többsége a mai napig inkább kunában gondolkozik. Ebben egyelőre segítségükre van az árak kötelező kettős feltüntetése, de januártól a boltok polcain már csak euróban lesz kiírva a fizetendő összeg. Ugyanakkor az olyan nagyobb értékű ügyletek esetében, mint az autó- vagy az ingatlanvásárlás, délnyugati szomszédaink már teljes mértékben hozzászoktak az európai pénzhez. Ez részben annak is köszönhető, hogy az euró a horvátok körében egyfajta másodlagos fizetőeszközként korábban is népszerű volt.
A kormány viszont elégedett az euróval, a közös fizetőeszköz ugyanis jó hatással volt a gazdaságra. Ez leglátványosabban a GDP-adatokból látszik. A horvát bruttó hazai össztermék értéke ugyanis folyamatosan nő, a harmadik negyedévben a bővülés üteme már elérte a 2 százalékot, amely az egyik legjobb az Európai Unióban. Zágráb szerint az eurónak köszönhető az is, hogy idén meg fog dőlni a külföldi beruházási rekord Horvátországban, de az euró miatt a reálbérek is emelkedtek, a hitelkamatok pedig csökkentek.
A leglátványosabb növekedés azonban a turizmusban figyelhető meg. A horvátok idegenforgalmi bevétele 2023 első három negyedévében 3,85 milliárd euró volt. Ez 18,4 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A kormány szerint az utószezon is jobb a vártnál, az év végére akár 20 százalékkal több pénzt hoz a vendéglátás az adriai országnak, mint tavaly.
