Irán nem tudja gyorsan feltölteni a húszik fegyverkészleteit
Az amerikai és brit légicsapások a jelek szerint legalább egy időre elvágták a legfontosabb ellátási vonalat Irán és Jemen között, Teherán egyelőre nem töltötte fel újra a húszik fegyverkészleteit. Azt azonban még nem lehet megmondani, hosszú távon milyen hatása lesz a nyugati erők fellépésének – értesült a Bloomberg.
Fotó: AFP
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja nemzetközi koalíciót hozott létre, hogy elrettentse a jemeni lázadókat a vörös-tengeri támadásoktól, biztosítsa a hajóforgalmat a világ egyik legfontosabb szállítási útvonalán, anélkül, hogy eszkalálódna a közel-keleti konfliktus.
A január 11-i első, közös légicsapás után az amerikaiak kedden egy kisebbet hajtottak végre egyedül, miután 24 órán belül két hajót ért támadás a Vörös-tengeren; előbb a Gibraltar Eagle nevű, amerikai tulajdonban lévőt, majd a görög Zografiát. Ez arra utal, hogy elrettenteni nem tudták a húszikat.
Amerikai és brit illetékesek szerint azonban az első közös akció óta
nem érkezett iráni fegyverszállítmány Jemenbe a megszokott tengeri útvonalon,
az Ománi-öblön vagy Szomálián keresztül. Washington és London szerint ez pozitív jel, bár Teherán ismét megpróbálhatja folytatni a húszik felfegyverzését, és erre használtak a múltban is szárazföldi útvonalat. Ez azonban lassúbb, az egyik cél pedig a gyors fegyverutánpótlás megakadályozása volt.
Fotó: Shutterstock
John Kirby, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője elismerte, hogy a kezdeti nagyszabású amerikai légicsapások nem állították meg teljesen a húszi támadásokat, de hangsúlyozta, hogy erre nem is számítottak. „Láttunk néhány további megtorló csapást a húszik részéről az elmúlt néhány napban, de sokkal kisebbeket, mint korábban, és egyik sem volt hatékony” – fogalmazott.
A kockázatok miatt a brit Shell a héten leállította a szállításokat a Vörös-tengeren keresztül, de az amerikai Chevron továbbra is ezt az útvonalat használja.
Fotó: Shutterstock
Az olajár egyébként annak ellenére csökkent szerdán, hogy a konfliktus fokozódása egyre nagyobb kockázatokat jelent az ellátásra. Az ok a dollár erősödése. A Brent ára 0,5 százalékkal, hordónként 77,93 dollárra, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate-é (WTI) 0,59 százalékkal, 71,97 dollárra esett. (Egy dollár 350,4 forint.)
Bár az olaj referenciaértékei talán nem tükrözik a vörös-tengeri támadásokat, a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül zajló kereskedelmi forgalom zavarai miatt emelkedett az olaj és az olajtermékek fogyasztói ára
– idézte ezzel kapcsolatban a Reuters Vivek Dhart, a Commonwealth Bank of Australia bányászati és energetikai nyersanyag-stratégiai igazgatóját.
