Az éjszaka az Egyesült Államok Nagy-Britanniával és Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia támogatásával számos húszi célpontot támadott meg Jemenben, önvédelemnek és válaszlépésnek nevezve ezt. A húszik nemzetközi hajók elleni támadásokat hajtottak végre korábban a Vörös-tengeren. 

Fotó: AFP

Médiabeszámolók szerint január 12-én éjjel katonai hadművelet indult Jemenben a húszik ellen. Az Al Arabiya tévécsatorna arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csapásokat kezdett az országnak a mozgalom által ellenőrzött területein. A csapások során Washington vadászgépeket és Tomahawk cirkálórakétákat használt.

Az Al Hadath ügynökség szerint robbanások hallatszottak a jemeni fővárosban, Szanaában, és csapásokat hajtottak végre El-Hudajda és Damar városok közelében is. A rakéták érkezéséről készült felvételeket megosztották a közösségi oldalakon.

Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak nevezte az Egyesült Államokkal együtt indított katonai műveletet. A brit kormányfő szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.

A nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére a húszik folytatták ezeket a támadásokat. A héten már brit és amerikai hadihajókat is célba vettek, és az így kialakult helyzet nem tartható tovább – áll a Downing Street által ismertetett miniszterelnöki közleményben.  

Az amerikaiakhoz és a britekhez csatlakozott Hollandia, Kanada és Bahrein

Rishi Sunak tájékoztatása szerint a közös brit–amerikai akcióhoz Hollandia, Kanada és Bahrein nem műveleti jellegű támogatást nyújtott.

A brit kormányfő közölte: a közös fellépés célja a húszik katonai képességeinek leépítése és a globális tengeri szállítmányozás védelme volt. A miniszterelnöki közlemény szerint Nagy-Britannia ezután is mindig fellép a hajózás szabadsága és az akadálytalan kereskedelmi forgalom biztosítása érdekében.

A brit királyi haditengerészet a nemzetközi védelmi művelet keretében folytatja a járőrözést a Vörös-tengeren, hogy elrettentse a húszikat a további agressziótól – áll a londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett nyilatkozatban. Rishi Sunak felszólította a húszikat a támadások befejezésére és arra, hogy tegyenek lépéseket az eszkaláció elkerülésére.

Eddig volt nyugalom: kilőttek az európai gázárak a vörös-tengeri támadások miatt

Hiába lépett fel az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is a húszi lázadókkal szemben. Az eddigi egyik legnagyobb támadás miatt megugrottak az európai gázárak.

A brit miniszterelnök nem sokkal a péntek hajnali katonai akció előtt soron kívüli telefonos kabinetértekezletet tartott, emellett tájékoztatta a készülő fellépésről Sir Keir Starmert, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjét és Sir Lindsay Hoyle-t, az alsóház elnökét is.

Vadászgépek és precíziós bombákat is bevetettek

A brit védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a nemzetközi akcióban brit részről négy Typhoon FGR4 típusú harci repülőgép és egy Voyager légi üzemanyag-utántöltő vett részt. A Typhoon-kötelék Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat két húszi katonai létesítmény ellen.

Az egyik célpont a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzet volt, ahonnan a londoni védelmi tárca pénteki beszámolója szerint a húszik felderítő és támadó drónokat indítottak. A brit harci gépek itt számos olyan épületet vettek célba, amelyeket a húszik drónokkal végrehajtott műveleteikhez használtak.

A brit királyi légierő másik támadási célpontja az ugyancsak északnyugat-jemeni Absz városának repülőtere volt, a felderítési adatok alapján ugyanis a húszik innen manőverező robotrepülőgépeket és drónokat egyaránt indítottak a Vörös-tenger felé – áll a londoni védelmi minisztérium tájékoztatásában. A tárca hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezésekor különös gondot fordítottak a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálására, és a kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.

Még nem ismert az akció eredménye

A védelmi minisztérium még tanulmányozza, hogy az akció milyen eredménnyel járt, de már az első jelek is arra vallanak, hogy „csapás érte a húszik képességét a kereskedelmi tengerhajózás fenyegetésére” – áll a tárca péntek hajnali közleményében.

A minisztérium szerint a fellépés bőségesen demonstrálta Nagy-Britannia elkötelezettségét a globális tengerhajózás forgalmának 15 százalékát lebonyolító, a világgazdaság szempontjából életbevágóan fontos vörös-tengeri hajózási útvonal megvédésére.

Joe Biden is megszólalt

Joe Biden amerikai elnök később megerősítette a húszik elleni támadásokat. Megjegyezte, hogy a csapásokat az Egyesült Államok és a brit erők hajtották végre Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia támogatásával. Hangsúlyozta, hogy ezek a csapások válaszul szolgálnak „a Vörös-tengeren nemzetközi tengeri hajók elleni példátlan húszi támadásokra”, amelyeket többek között hajóellenes ballisztikus rakéták segítségével hajtottak végre. Emellett szerinte a támadás védekező jellegű volt, és az volt a célja, hogy jelzést küldjön az ellenségnek: a szövetséges országok nem tűrik a hajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren, amelyek akadályozzák a hajózást és a tengeri útvonalakon keresztüli kereskedelmet. Később kiderült, hogy az akcióba 60 célpont, 16 helyszín, 100 bomba és rakéta lett bevonva.

„Ez nem vicc, meghalhatunk” – kifakadtak a vörös-tengeri tengerészek

Még teljes gázzal is egy örökkévalóságnak tűnik a kereskedelmi hajókon szolgálók számára az út a Szuezi-csatornáig a húszik folyamatos támadásai, fenyegetései közepette.