Amikor Joe Biden amerikai elnök meghirdette a Vörös-tengeren történő kereskedelmi hajózás védelmére szánt erő létrehozását, abban reménykedett, hogy a nemzetközi közösség számos tagja csatlakozik ahhoz. Ám az Operation Prosperity Guardian művelet meghirdetése óta az Egyesült Államok szövetségesei közül sokan jelezték, hogy nem szeretnék, ha nyilvánosan összefüggésbe hoznák őket az amerikai erőfeszítésekkel.
Két európai ország – Spanyolország és Olaszország – közleményben igyekezett távolságot tartani az amerikai vezetésű erőtől, melynek a Pentagon szerint több mint 20 ország a része. Ezen országok közel fele azonban nyilvánosan nem vállalta fel részvételét a programban.
Amerika szövetségesei azért is húzódozhatnak, hogy felvállalják részvételüket a kulcsfontosságú tengeri útvonal védelmében, mert a gázai konfliktus is egyre több törésvonalat hoz létre. Miközben Biden továbbra is szilárdan Izrael mellett áll, a zsidó államot egyre többen kritizálják a polgári áldozatok magas száma miatt. Az európai közvélemény is egyre inkább úgy látja, hogy Izrael válasza a Hamász október 7-i terrortámadására túlmegy a nemzetközi jog határain.
Az Irán támogatását élvező húszik támadásaikat a gázai harcokhoz kötik és már mintegy tucatnyi hajót foglaltak el vagy támadtak meg november 19 óta. Ez már a konténerszállítások árát is egyre jobban megnöveli, a Drewry hetente közölt adatai szerint az Ázsiából Európába tartó szállítás egy hét alatt mintegy 15 százalékkal drágult. A húszik rakétáiból és drónjaiból már az amerikai, a francia és a brit flotta is fogott el többet a konfliktus kezdete óta.
A Biden-adminisztráció célja az, hogy a világkereskedelmet fenyegető húszi akciókat leválassza az izraeli–palesztin konfliktusról.
A Vörös-tengerre nyíló Szuezi-csatornán halad keresztül a 12 százaléka, ami jelentős kerülőre kényszerülhet a húszik támadásai miatt.
Az óceáni szállítás terén meghatározó dán óriás, a Maersk szombaton ugyanakkor közölte, hogy ismét visszatér a Vörös-tengeren át vezető útvonalhoz, ugyanakkor a német Hapag-Lloyd szerdán azt közölte, hogy továbbra is veszélyesnek tartja az útvonalat és továbbra is inkább a Jóreménység-foka felé kerül.
Noha az amerikaiak szerint 20 ország vesz részt a kereskedelmi útvonal védelmében, csak 12-t nevezett nevén. A hajózás biztonságát védő erőt ugyanakkor támogatásáról biztosította az is, mely közleményében elítélte a jemeni lázadók támadásait. Míg Nagy-Britannia vagy Görögország üdvözölte az amerikai vezetésű erő létrehozását,
mások inkább igyekeznek távolságot tartani, főként a gázai harcok belpolitikai megítélése miatt.
Az olasz hadügyminisztérium azt közölte, hogy a haditengerészet olasz hajótulajdonosok kérésére küldött hadihajókat a térségbe, míg Franciaország közölte, hogy támogatja a hajózás szabadságát biztosító lépéseket, de hajói megmaradnak francia irányítás alatt – írja a Reuters.
Spanyolország azt közölte, hogy nem csatlakozik az amerikai kezdeményezéshez, sőt azt is ellenzi, hogy abban az uniós kalózellenes erő, az Atalanta részt vegyen. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök ugyanakkor felvetette egy másik misszió létrehozását szerdán a probléma kezelésére.
Szaúd-Arábia – mely a húszikkal hadban álló jemeni kormány legfőbb támogatója – és az Egyesült Arab Emírségek korábban jelezték, hogy nem kívánnak részt venni az amerikai vezetésű akcióban.
Egyes elemzők szerint sok ország nem is feltétlenül a gázai helyzet megítélése miatt nem csatlakozik az amerikai programhoz, hanem azért, hogy ne váljon maga is a húszik célpontjává. Ezen országok közé tartozik például India, mely vélhetően nem csatlakozik majd az amerikai művelethez kormányzati források szerint.
A valóságban azonban a legtöbb európai és Öböl menti tengeri ország részt vesz valamilyen amerikai vezetésű erőben a Közel-Keleten, például a 39 országból álló Összevont Tengerészeti Erőkben (CMF). Az EU Atalanta nevű ereje például reciprok viszonyban áll a csoport szóvivője szerint.
Ez azt is jelenti, hogy egyes országok úgy is képesek koordinálni az amerikai haditengerészettel, hogy formálisan is csatlakoznának az Operation Prosperity Guardianhoz. Ugyanakkor az amerikaiak célja az, hogy a nemzetközi erő bevonásával a húszik ne csak az Egyesült Államokkal, de a nemzetközi közösség más szereplőivel is konfliktusba kerüljenek.
