Az Izrael és a Hamász közötti harcok, a vörös-tengeri válság és az orosz–ukrán háború eseményei ellenére az olajárak tovább zsugorodtak: az északi-tengeri Brent olajfajta ára hétfőn hordónként 0,6 százalékkal, 78,1 dollár alá csökkent, az árfolyam 78,08 és 78,5 dollár között mozog. Az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) kurzusa mintegy 0,4 százalékkal, 73,1 dollárra esett vissza.
A mérséklődést több tényező is magyarázza: az egyik, hogy a három hete tartó leállást követően újraindult a termelés Líbia legnagyobb olajmezőjén. Az afrikai ország nemzeti olajtársasága vasárnap közölte, hogy rendeződött a helyzet az Al-Sharara olajmezőn, amely akár napi 300 ezer hordó kitermelésére is képes.
Ennél is fontosabb, hogy az olajkereskedők szerint a Közel-Keleten valójában egyik fél sem akarja tovább eszkalálni a helyzetet.
A látványos akciók és a kemény megszólalások ellenére sem Irán, sem az Egyesült Államok nem tervez háborúzni. A Teherán által támogatott jemeni húszi lázadók az elmúlt hetekben ugyan többször megtámadták a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat, de elsődleges céljuk a tengeri hajózással kapcsolatos aggodalom keltése, nem pedig az, hogy konkrét célpontokban okozzanak nagyobb károkat.
Ezekre válaszul Washinton többször mért csapást jemeni katonai célpontokra, de a húszik haderejében ez sem okozott súlyos veszteségeket. Szaúd-Arábia szintén visszafogottan reagált az eseményekre, ezért a kereskedők arra számítanak, hogy a húszik a következő hetekben jóval kevesebb hajót vehetnek célba, a felek közötti kisebb összecsapások pedig nem torkollnak háborúba.
Az sem lényegtelen, hogyan alakulhat idén a kereslet a fekete arany iránt: az amerikai Energiainformációs Hivatal, a Nemzetközi Energiaügynökség és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete legfrissebb, 2024-re vonatkozó előrejelzései széles sávban, napi 1,24 millió és 2,25 millió hordó között mozognak, bár mindhárom szervezet 2025-ben a kereslet csökkenésére számít.
Ha idén a vártnál jobban lassul az amerikai, a kínai és az európai gazdaság, akkor az olajból is kevesebb fogyhat. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Brent ára tavaly 71 és 94 dollár közt minden szintet megjárt, míg az orosz-–ukrán háború kirobbanása után 110 dollár felett is jegyezték, amihez képest az idei 77-78 dolláros árfolyam jókora visszaesésnek számít.
Emírségekbeli vállalkozást sújtott szankciókkal az USA az orosz olajra kivetett ársapka miattEgy hajózási társaság, amely az Egyesült Arab Emírségekben van bejegyezve, olyan kőolaj szállításában vett részt, amelyet az Amerika által megszabott 60 dollárnál magasabb áron értékesítettek. Az Oroszországra kivetett szankciók megsértése miatt Amerika intézkedéseket vezetett be a Hennesea Holding nevű vállalkozással szemben. A cég érdekkörébe 18 tanker tartozik. |
