A Royal Carribean törölte a Dubajból Mumbaiba tartó januári hajóútját, továbbá felfüggesztette az ománi fővárosból, Maszkatból induló és Dubajba tartó útját is. Az MSC Cruises sétahajói áprilisban nem közlekednek az Egyesült Arab Emírségek és Európa között, valamint a Dél-Afrika és Európa között sem.
Bár az intézkedések több ezer utas érintenek, a hajóutak üzemeltetőire nem lesz jelentős hatással, mivel ez az útvonalaknak csak egy kis részét érinti, így könnyen túl lépnek majd a válságon. Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlámon belül a zaidita irányzatot követő törzsek és milíciák szövetsége.
A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is. A nemzetközileg elismert kormány ugyan több területet birtokol, de a lakosság 80 százaléka a húszik irányította településeken él. Az arab országot ténylegesen vezető húszik október 7. után többször indítottak támadást Izrael ellen, főleg a vörös-tengeri üdülővárost, Eilatot vették célba drónokkal és rakétákkal.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője először október közepén számolt be arról, hogy egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több olyan rakétát és drónt lőtt le, amelyek izraeli célpontok felé tarthattak. November elején pedig lezajlott az űrben is az első csata: a húszik ballisztikus rakétáját az Arrow–3 izraeli légvédelmi rendszer a sztratoszférában semmisítette meg.
Az országot irányító lázadók a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják, és leszögezték: minden, a zsidó állam felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, amíg az izraeli blokád alatt álló Gázai övezet élelmiszerhez és orvosi felszereléshez nem jut. November óta több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétették.
Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy elkerülik a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A Vörös-tenger déli bejárata, a Jemen partjainál fekvő Bab-el-Mandeb-szoros legalább annyira fontos szűk keresztmetszet, mint a tenger északi bejárata, a Szuezi-csatorna.
A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre. A világ legnagyobb hajózási társasága, az MSC jelentette be elsőként, hogy január második felében mennyivel emeli árait. Jövő héttől egy szabványméretű konténer szállítási díja az Egyesült Államok nyugati partjára ötezer dollárba kerül majd, a keleti partra pedig 7300 dollárba. A Szuezi-csatornán áthaladó forgalom 61 százalékkal,
naponta átlagosan 5,8 hajóra esett vissza a húszi támadások előtti időszakhoz képest.
A csatorna forgalmát ellenőrző Egyiptom 500-600 ezer dollárt számláz az áthaladásért, így az ország hatalmas veszteségeket szenved el, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a másik fő bevételi forrása, a turizmus is visszaesett a globálisan magas miatt. Számos vállalat, köztük a kínai Geely és a svéd IKEA lakberendezési vállalat is a szállítások késésére figyelmeztetett.
A logisztikai cégek arra is felhívták a figyelmet, hogy hamarosan konténerhiány várható, amelyre nem volt példa a koronavírus-járvány óta, mert a késedelmes szállítás miatta a konténerek nem ott vannak, ahol lenniük kellene, nem jutnak vissza időben például Európából az ázsiai feldolgozóipari központokba. A válság miatt a Magyar Suzuki esztergomi gyárában január 15–21. között leáll a termelés, de a Tesla is hasonlóan járt el.
A válság a nagyhatalmak figyelmét sem kerülte el, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az elmúlt napokban többször mért csapás jemeni húszi célpontokra. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyen szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal.
Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt 100-120 ezres haderő okoz problémákat. Ha Washingtonnak sikerülne visszaszorítja a húszikat, akaratlanul is a régi riválisának kedvezne: Peking ugyanis nem költ el a brutális összegeket a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának biztosítására.
Az adriai kikötők a vörös-tengeri válság legnagyobb veszteseiA jemeni húszi lázadók támadásai miatt a Szuezi-csatorna helyett egyre több teherhajó Afrikát megkerülve jut el Európába. A konténerszállítók egy része ráadásul költségcsökkentési okokból az eredeti céljuk helyett inkább a nyugat-európai kikötők felé veszik az irányt. A kialakult helyzet az adriai kikötőket érinti a legérzékenyebben. Jó hír viszont, hogy a gázellátás nincs veszélyben. |
