A helyzet átalakulását az is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin 2023-ra vonatkozó gazdasági növekedési adatainak ellentmondó, azoknál jóval szerényebb bővülést (2,2 százalékos, szemben a Putyin által bejelentett „legalább 3,5 százalék”) jelző számokat publikált az oroszországi média fősodra, a többi között a Vedomosztyi.
Fotó: AFP
Pedig a külkereskedelmi adatok eléggé lesújtó képet festenek az ország export-import helyzetéről. Mégis a Kreml eléggé erősnek érzi magát, hogy kedvezőtlen adatokkal traktálja az ország közvéleményét. Oroszország külkereskedelmi forgalma a tavalyi első háromnegyed évben 16 százalékkal csökkent a már az Ukrajna-háború megjelölte 2022-es év megfelelő időszakához mérten. Ugyanakkor, mint az RBC.ru gazdasági napilap online felületén megjelentetett cikk kiemeli,
a jelen helyzetben Ázsiára összpontosul Moszkva külkereskedelmének 70 százaléka, Európa hatalmasat zuhant, korábbi része harmadára esett vissza.
Mindazonáltal Moszkva és az EU-tagállamok kereskednek egymással – még a leginkább Ukrajna-párti balti hármak és Lengyelország is.
Vegyes a kép
Az oroszországi az említett tavalyi időszakban 29 százalékkal kisebb volt a 2022-es év megfelelő időszakához mérve, 448,9 milliárd dollárról visszaesett 316,9 milliárdra. Az viszont 18 százalékkal megnőtt. Így az oroszországi – a korábbi években hagyományos – külkereskedelmi mérlegtöbblet radikálisan visszaesett.
2023 első három negyedévének külkereskedelmi többlete mindössze 103,6 milliárd dollárra rúgott, szemben a 2022-es év hasonló időszakának 268,7 milliárd dolláros szufficitjével. Mint a médium megjegyzi, a Kreml 2022 áprilisában felfüggesztette az FTSZ jogát, hogy rendszeresen publikálja a külkereskedelmi forgalmi adatokat. Az akkori indok: a Nyugat által életbe léptetett szankciók kapcsán
kerüljék el a nem korrekt helyzetértékeléseket, a spekulációt.
Ázsia, amely átvette a fő külkereskedelmi régió szerepét Európától, tavaly az oroszországi kivitelből 226,6 milliárd dollárnyit szívott fel,
ez több mint 10 százalékkal meghaladja a 2022-es megfelelő periódus számait. Mintegy 40 százalékkal nőtt Ázsiából az oroszországi behozatal.
Még nagyobb mértékben gyarapodott az afrikai kivitel, a 2022-es 10,1 milliárdról 2023 első három negyedévében 15,6 milliárd dollárra nőtt, de ezzel együtt is értékben alig tizenötöde az ázsiainak. Igaz, Oroszország ezután fogja élvezni a Nyugat- és Közép-Afrikában elért politikai-katonai sikereit, a nyugatiak, elsősorban a franciák részleges kiűzetését a stratégiai nyersanyagforrás (kiváló minőségű uránérc) Nigerből a nyugat-afrikai Burkina Fasóból, Maliból, máshonnan. Macron törleszt is ezért rendesen…
Moszkva ugyanakkor fenntartja és fokozza katonai-politikai tevékenységét Dél-Szudán és az olajban gazdag Líbia térségében. Továbbra is támogatja a legnagyobb líbiai hadúrt, Khalifa Haftar tábori marsallt. Oroszország megőrzi stratégiai fegyverszállítási partnerségét Algériával.
Hírek szerint a Wagner magánhadsereg egy része visszatért Afrikába.
Moszkva afrikai importja tavaly az első kilenc hónapban szerényebb mértékben, 10 százalékkal nőtt, s nemcsak a növekedés, hanem az érték is meglehetősen alacsony, 2,5 milliárd dollár.
Egészében véve 2022, az első Covid–19-mentes év rekordjait előmozdította az energiahordozók árának megugrása. A tavalyelőtti fellendülés hamar megtört, egyre inkább érződött a bevezetett embargók hatása. Ennek az lett a következménye, hogy az oroszországi kivitel legnagyobb tétele, az energiahordozók exportja a viszonylag magas 2022-es háromnegyed évi 300,6 milliárd dolláros szintről 2023 hasonló időszakában lezuhant 191,4 milliárd dollárra. Nagyrészt a fentebb említett okokból
radikálisan átrendeződött az oroszországi export struktúrája,
az élelmiszerek és a mezőgazdasági alapanyagok exportja részarányában és abszolút értékben mérve is emelkedett. Ez összefüggött a 2022-es mezőgazdasági év kivételesen jó eredményeivel, amelyek révén a búzakivitelben Oroszország világelsővé vált.
Komoly szerkezeti változások jellemezték az oroszországi külkereskedelem egészét – állapította meg Ruszlan Davidov, az oroszországi vámhivatal megbízott elnöke. A Covid–19 okozta krízis és az ukrajnai háború előtti években az EU-országokkal folytatott külkereskedelem a teljes forgalom több mint 50 százalékát tette ki. Ma ezeknek az országoknak a súlya: 16 százalék. Egészében véve a tavalyi oroszországi külkereskedelem a legnagyobb mértékben Indiával nőtt.
Ma a költségvetésben az importból nagyobbak a bevételek, mint az exportból – emelte ki Davidov –, 2023. október végéig az FTSZ-től 5300 milliárd rubelnyi bevétel áramlott a költségvetésbe. Ebből 4000 milliárdot – áfa, vámok, illetékek, adók – az importhoz lehet kötni. A tavalyi oroszországi költségvetést Sziluanov pénzügyminiszter 32 200 milliárd rubelre becsülte. Ennek 21,2 százalékát fordították „nemzetvédelmi” célokra. Idén (2024-ben) ez az arány felkúszhat akár 30 százalékig is – írja a Reuters oroszországi minisztériumi dokumentumokra hivatkozva.
