A végleges adatok szerint az eurózóna inflációja januárban éves szinten 2,8 százalékra lassult a decemberi 2,9 százalékról, ami összhangban van az előzetes értékeléssel. A szolgáltatásoknál a pénzromlás 4 százalék maradt, míg az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek esetében a drágulás üteme 5,6 százalékra lassult a decemberi 6,1 százalékról. A nem energiaipari termékek inflációja 2 százalékra csökkent.
Ugyan decemberben és áprilisban az energiával kapcsolatos bázishatások miatt gyorsult a pénzromlás, de alapvetően az elmúlt időszakban fokozatosan javult a mutató. Havi szinten 0,4 százalékkal csökkentek az árak: a szolgáltatásoknál 0,1 százalékos, a nem energiaipari termékeknél 2,4 százalékos deflációt mért az Eurostat, míg az alkohol- és dohánytermékek esetében a drágulás üteme 0,9 százalékos volt havi összevetésben.
Az Európai Központi Bank inflációs célja változatlanul 2 százalék, ennek elérése egyre valószínűbb. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 2024 januárjában 3,3 százalékra lassult, ez 2022 márciusa óta a legalacsonyabb értéknek számít. Az euróövezet maginflációs rátája 1991 és 2023 között átlagosan 1,89 százalék volt, és 2023 márciusában 5,7 százalékkal történelmi csúcsot ért el.
Az Európai Unióban az éves januárban 3,1 százalékra csökkent a decemberi 3,4 százalékról, jóval kedvezőbben alakult a tavaly januári 10 százalékhoz képest. Dániában és Olaszországban mérték januárban (0,9 százalék) a legkisebb mértékű pénzromlást, majd Lettországban, Litvániában és Finnországban: mindhárom országban 1,1 százalék. A legmagasabb éves infláció Romániában volt 7,3 százalékkal.
Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban 3,1 százalékot mért az EU statisztikai hivatala, míg Magyarországon 3,7 százalékos drágulást regisztrált az Eurostat. A régióban a magyar adat jobb lett a román mellett a horvátnál (4,8 százalék), a lengyelnél (4,5 százalék), a szlováknál (4,4 százalék) és az osztráknál (4,3 százalék) is. Szlovénia viszont a térség bajnokának számít 3,4 százalékkal.
Virág Barnabás szerint vannak érvek a kamatcsökkentés felgyorsítása mellettA Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint olyan lépésekre készül a jegybank, amelyeknek mindenki a nyertese lesz. Arról is beszélt egy interjúban, hogy a februári kamatdöntő ülésen a 75 és a 100 bázispontos opciók ismét az asztalon lesznek. Virág Barnabás szerint a januári inflációs adat érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól. |
