Az 6,2 milliárd euró kereskedelmi többletet ért el 2024 januárban. Ez jelentős változás a tavaly januári 38,6 milliárd eurós hiányhoz képest. Az év első hónapjában a kivitel 198,7 milliárd eurót tett ki, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti adattal. Az viszont éves szinten 18,9 százalékkal, 194,2 milliárd euróra csökkent – derül ki az Eurostat adataiból.
Az unió 2023-ban 38 milliárd eurós külkereskedelmi pluszt ért el, míg 2022-ben 436 milliárd eurós rekordhiányt hozott össze. Tavaly az EU áruexportja 2555,5 milliárd eurót tett ki, ami enyhe visszaesést jelent a 2022-es évhez képest. A behozatal 16,3 százalékkal, 2517,6 milliárd euróra zsugorodott. Az EU-n belüli 4102,3 milliárd euróra csökkent tavaly, ami éves összevetésben 3,4 százalékos zuhanást jelent.
Idén januárban az uniós kivitel 40,2 százaléka az Egyesült Államokba, 27,4 százaléka az Egyesült Királyságba, míg 16,9 százaléka Kínába irányult. A behozatal 36,6 százaléka a távol-keleti országból, 27,9 százaléka az Egyesült Államokból származott. Az import minden országból csökkent éves összevetésben, a legnagyobb mértékben Kínából, de az EU továbbra is a világ második legnépesebb országából importál a legnagyobb mértékben.
Az euróövezet mérlege is javult
Az euróövezet 11,4 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el a világ többi részével szemben 2024 januárban. Ez jelentős változás a tavaly januári 32,6 milliárd eurós hiányhoz képest. Az év első hónapjában az 225,9 milliárd eurót ért el, ami éves szinten 1,3 százalékos bővülést jelent. Az import viszont 16,1 százalékkal, 214,5 milliárd euróra csökkent.
Az euróövezet 2023-ban 64 milliárd eurós külkereskedelmi pluszt ért el a 2022-es 335 milliárd euró hiány után. Az euroövezetnek a világ többi részébe irányuló áruexportja 2841,7 milliárd eurót tett ki (1,1 százalékos csökkenés 2022-hez képest), míg az import 13,4 százalékkal, 2777,7 milliárd euróra esett vissza.
Belassult az infláció
Az euróövezet éves inflációs rátája 2024 februárjában 2,6 százalékra lassult a januári 2,8 százalékról, míg az Európai Unió esetében 2,8 százalék volt a januári 3,1 százalék után. A legalacsonyabb éves pénzromlást Lettországban, Dániában (egyaránt 0,6 százalék) és Olaszországban (0,8 százalék) regisztrálták. A legmagasabb inflációt Romániában (7,1 százalék), Horvátországban (4,8 százalék) és Észtországban (4,4 százalék) mérték.
Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban 2,7 százalékra mérséklődött a pénzromlás, míg Magyarországon 3,6 százalékos drágulást regisztrált az Eurostat. A régióban a magyar adat jobb lett a román mellett a horvátnál (4,8 százalék), a lengyelnél (3,7 százalék), a szlováknál (3,8 százalék) és az osztráknál (4,2 százalék) is. A térség bajnokának Csehország számít 3,2 százalékkal, valamint Szlovénia 3,4 százalékkal.
Kétszer ennyi pénzre lenne szükség, hogy az EU elérje a céljátPontosan kijelölte a teljesítendő dekarbonizációs célokat az Európai Unió, ám iparkodni kell, hogy ez sikerüljön. Konkrétan kétszer ennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy tartható legyen a 2030-as, 2040-es és 2050-es célérték. További nehézség ráadásul, hogy jön az európai parlamenti választás, amely után a zöldügyektől távolabb tolódhatnak a hangsúlyok. |
