Lépéskényszerben az európai acélipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Bizottság által februárban bejelentett új acélipari védintézkedési vizsgálat megindítása egy válaszlépés a globális acélpiac súlyosbodó kihívásaira, ahol a többletkapacitásból származó szén-dioxid-intenzív acélimport elárasztja az unió piacát, kockázatot jelentve az európai acélipar fenntarthatóságára – írta a Duol.
Kiemelték, az európai válaszok mellett a nemzetgazdaságnak is fel kell készülnie a gyorsan változó világpiaci helyzetekre. A napokban a kormány által elfogadott, Magyarország versenyképességi stratégiája a változó gazdasági környezet kihívásai tükrében 2024–2030 címmel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által közzétett – mintegy 30 oldalas – versenyképességi stratégiában, az ún. fehér könyvben leírtak szerint az alapanyagipari ágazatok – közöttük az acélipar – kiemelt foglalkoztatónak számítanak, illetve több más ágazat versenyképességének előfeltétele a hazai ellátás hatékony biztosítása.
A legfőbb kihívást az ágazat zöldátállása és az ahhoz kapcsolódó szabályok jelentik. Az ágazat víziója szerint a cél az, hogy 2030-ra a körforgásos gazdaságunk közel az összes hulladékot anyagában hasznosítsa,
újra feldolgozza, és az, hogy járműiparunk, védelmi iparunk és építőiparunk acéligényének 50 százalékát Magyarországon állítsuk elő. A stratégiailag kiemelt jelentőségű nyersanyagok újrafeldolgozását pedig magyar kézben tartsuk.
Európában szükség van az acéliparra és az ágazat zöldítésére, ehhez azonban az Európai Uniónak rugalmasabb, aktívabb támogatást kell biztosítania, és a források eljuttatását is gyorsítania kell – nyilatkozta az MTI-nek még március végén Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Stratégiai cél, hogy az Európában és ezen belül a kelet-közép-európai régióban megmaradjon az acélgyártás, és a gyártók az alacsony kibocsátású vagy karbonsemleges zöldacélgyártásra álljanak át. Erre azért is szükség van, mert folyamatosan létesültek az új ipari kapacitások Magyarországon is, amelyeknek acélra van szükségük. A stratégiailag fontos iparág közvetlenül több tízezer embernek ad munkát a kelet-közép-európai régióban.
