Német gazdasági képviseleti szervezetek bírálják a kormánykoalíció gazdaságpolitikáját, és reformintézkedéseket sürgetnek az ország növekedési pályára helyezése, Németország mint termelési telephely versenyképességének megőrzése érdekében.
Siegfried Russwurm, a Német Iparszövetség (BDI) elnöke szerint Olaf Scholz német kancellár nyilvánvalóan alábecsüli a helyzet súlyosságát. A Süddeutsche Zeitung című lapnak a közlekedési lámpa (piros-sárga-zöld) koalíció kormányzati ciklusából eddig eltelt időre vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy az két elvesztegetett év volt, még azzal együtt is, hogy a helytelen irányt jórészt az előző ciklusban jelölték ki.
Russwurm a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: a BDI rendszeresen tárgyal Robert Habeck gazdasági miniszterrel és Christian Lindner pénzügyminiszterrel. „A kancellártól gyakran halljuk, hogy a kereskedők mindig panaszkodnak” – mondta. Ez azt mutatja, hogy a kancellári hivatal egyértelműen alábecsüli a helyzet súlyosságát – jelentette ki.
Peter Adrian, a német kereskedelmi és ipari kamarák szövetsége, a DIHK elnöke a dpa hírügynökségnek szerdán azt mondta: a vállalatok körében óriási a bizalomvesztés a politikával szemben.
Eközben vezető gazdaságkutató intézetek csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, mivel megítélésük szerint nemcsak belföldről, de külföldről is „ellenszél fúj” a német gazdaságra. A vállalkozásokat a gazdaságkutatók szerint leginkább a gazdaságpolitikával kapcsolatos folyamatos bizonytalanság nyomasztja.
Marie-Christine Ostermann, a német családi vállalkozások szövetségének (Die Familienunternehmer) elnöke szerdán rámutatott, hogy nap mint nap születnek Németország és Európa mint üzleti helyszín elleni döntések. A nemzetközileg aktív családi vállalkozásoknak csak 25 százaléka hajlandó még mindig Németországban befektetni, a romló telephelyi feltételek miatt – mondta.
A négy vezető gazdasági képviseleti szervezet a legutóbbi, március eleji müncheni találkozó előtt tíz konkrét reformjavaslatot tartalmazó dokumentumot juttatott el Olaf Scholz kancellárnak. A kancellári hivatal válasza: nagy semmi – állapította meg Russwurm. Vagy vegyük a bürokráciacsökkentési törvényt, amire 442 konkrét javaslatot nyújtottak be. A kormány ebből tizeneggyel foglalkozott – tette hozzá.
A gazdasági érdekképviseletek nemzetközileg versenyképes villamosenergia-árakat, gyorsabb tervezési és engedélyezési eljárásokat, kevesebb bürokráciát és adóreformot követelnek.
Scholz a müncheni találkozón világossá tette számukra, hogy nem lát pénzügyi mozgásteret átfogó adócsökkentésre. Viszont óva intette őket attól, hogy Németországot mint üzleti helyszínt rossz színben tüntessék fel.
Nem segít a helyzeten, ha a sok lobbista rontja a hangulatot az országban, mert akkor az emberek megtakarítják a pénzüket, és nem fektetnek be – mondta. A kancellár rámutatott a külföldi vállalatok milliárdos beruházásaira Németországban. Pozitív példaként hozta fel a megújuló energiák gyors elterjedését és a külföldi szakképzett munkaerő könnyebb bevándorlását.
