Svájc összesen 13 milliárd frank (körülbelül 5200 milliárd forint) értékben zárolt orosz eszközöket, beleértve a több mint 7 milliárdos tartalékot és az orosz központi bank eszközeit is. A svájci hatóságok 2023-ban 580 millió frankos pénzügyi eszközt és további két ingatlant zároltak be – közölte kedden a Gazdasági Államtitkárság (SECO). Összesen 17 ingatlant, valamint luxusautókat, műalkotásokat és bútorokat is zároltak – írta meg a Bloomberg.
Svájc a szankciós politika alkalmazásával drámaian szakított a hagyományos semlegességével, főleg a nemzetközi nyomásnak tudható be, hogy erélyesen lép fel Oroszországgal szemben, miután Moszkva háborút indított Ukrajna ellen.
A szankciós politika ellen Svájcban többen is aláírásban kezdtek – a szükséges számú szignó már össze is gyűlt –, hogy népszavazást tartsanak az ország semlegességéről. A semlegesség elvét az alkotmányba kívánják foglalni, és meg akarják akadályozni a nem katonai jellegű kényszerintézkedésekben való részvételt, amelyek a szankciókat is magukban foglalják.
A SECO szerint 2023 végén a befagyasztott magánvagyon összértéke 5,8 milliárd frank volt, ez visszaesés 2022-hez képest. A befagyasztott jegybanki 7,24 milliárd frankot tesz ki. A svájci Gazdasági Államtitkárság közleménye szerint továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy ezeket a tartalékokat és eszközöket negyedévente jelentsék.
Simon Pluess, a SECO szankciókért felelős vezetője egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy megtalálták-e az összes olyan orosz vagyont, amelyet a jelenlegi törvények szerint zárolni kellene, azt mondta: „Aligha tudom elképzelni, hogy további jelentős változások lesznek. A zárolt eszközök nagy része valójában már két éve le van tiltva.”
Korábban megírtuk, hogy a svájci parlament alsóháza elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz. A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a részt vevő országokkal.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
Lavrov: Irán nem akart eszkalációt – Oroszország tárgyalna Ukrajnáról, de nem SvájcbanMoszkva közvetített Irán és Izrael között a közel-keleti konfliktusban – árulta el egy interjúban pénteken az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov emellett kifejezte Oroszország az iránti készségét is, hogy tárgyaljon Ukrajnával, bár a Kremlben több okból is értelmetlenek tartják, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytassanak tárgyalásokat. |
