BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Yusuf Maitama Tuggar - Sergey Lavrov meeting in Moscow

Lavrov: Irán nem akart eszkalációt – Oroszország tárgyalna Ukrajnáról, de nem Svájcban

Moszkva közvetített Irán és Izrael között a közel-keleti konfliktusban – árulta el egy interjúban pénteken az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov emellett kifejezte Oroszország az iránti készségét is, hogy tárgyaljon Ukrajnával, bár a Kremlben több okból is értelmetlenek tartják, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytassanak tárgyalásokat.

Oroszország közölte Izraellel, hogy Irán nem akar eszkalációt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Szputnyik, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak pénteken adott interjújában.

Yusuf Maitama Tuggar - Sergey Lavrov meeting in Moscow
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter / Fotó: AFP

 

Lavrov: Oroszország közvetített Irán és Izrael között

Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezekben a beszélgetésekben nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraelieknek, hogy Irán nem akar eszkalációt. Nem tud nem reagálni a nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangot adott véleményének, hogy 

a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy Teherán atomfegyvert akar, arra kellenek, hogy eltereljék a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.

Svájc alkalmatlan a béketárgyalásokra 

Az interjúban egyébként Lavrov ismételten kifejezte Oroszország az iránti készségét, hogy tárgyaljon Ukrajnával, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „több okból is értelmetlen” Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni. Leszögezte, hogy 

Moszkva nem tervezi a harci cselekmények felfüggesztését a tárgyalások kedvéért, mint mondta, „a folyamatnak haladnia kell”.

Svájcot alkalmatlannak nevezte arra, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások helyszíne legyen, mert az alpesi konföderáció „semleges országból nyíltan ellenséges országgá vált”.

A két évvel ezelőtt Isztambulban elért orosz–ukrán rendezési megállapodásról kijelentette, hogy az rendkívül komoly biztonsági garanciákat adott Ukrajnának, amelyek azonban nem vonatkoztak a Krímre és a Donyeck-medencére. A dokumentum feltételezte, hogy ukrán területen a garanciavállaló államok összességének beleegyezése nélkül nem lesznek katonai támaszpontok vagy hadgyakorlatok harmadik országok bevonásával. Elmondta, hogy Kijev az utolsó pillanatban javaslatot tett a megfogalmazás módosítására, ami Lavrov szerint „ébresztő volt”.

Oroszországnak nem érdeke megtámadni a NATO-t 

A Nyugattal való kapcsolatokról szólva a tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok Oroszország legyőzésére irányuló törekvése „nem annyira harci kedvet, mint inkább agóniát és hisztériát tükröz”. A miniszter úgy látja, a Nyugat tudatában van annak, hogy egy új, többpólusú világrend van kialakulóban.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárja be az ajtót Európa előtt az eurázsiai biztonság megvitatásának ügyében.

De nyilvánvaló, hogy ez a mi közös kolostorunk, és itt tisztességesen kell viselkedni, és nem szabad az amerikaiak kívánságait behozni ezekbe a jövőbeli konstrukciókba

– fogalmazott.

Lavrov a Nemzetközi Bíróság figyelmébe illő beismerő vallomásnak nevezte Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek azt a kijelentését, amely szerint

az orosz győzelem Ukrajnában a nyugati hegemónia végét jelentené. 

Meglátása szerint az Európai Unióban Lengyelország, a három balti állam, Csehország és Bulgária adja meg az alaphangot, amelyhez a nagy tagállamoknak kell valahogy alkalmazkodniuk.

Kitért Emmanuel Macron francia elnök „ideges kijelentésére” francia katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről. Lavrov azt állította, hogy a franciák nemcsak zsoldosként, hanem kiképzőként is jelen vannak Ukrajnában, néhány más európai ország katonai és különleges szolgálatainak képviselőjével együtt.

A külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire hivatkozva megerősítette, hogy 

Oroszország számára nincs értelme megtámadni a NATO-t.

Hangot adott véleményének, hogy azok a nyugati politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, a választóikat próbálják megfélemlíteni a kurzusuk folytatása érdekében.

Lavrov azzal vádolta meg Nyugatot, hogy agresszívan működik együtt Maia Sandu moldovai elnökkel, aki az országot „vagy közvetlenül, vagy a Romániával való újraegyesítésen keresztül” a NATO-ba akarja berángatni, miközben a Dnyeszter mentét feszültséggócnak próbálja beállítani.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.