Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete éves szinten 13,9 százalékkal, 658 400 forintra nőtt a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatója szerint. A legjobban fizető ágazatokban – pénzügyi szektor, energiaipar és infokommunikáció – az egymillió forintot is meghaladta az adózás előtti átlagbér.
Ugyanakkor a másik véglet a vendéglátás, itt éppen átlépte a 400 ezer forintot. Régiós összevetésben ezzel Magyarország megelőzte Szerbiát, Ukrajnát és Szlovákiát: északi szomszédunkban a legfrissebben elérhető februári adatok szerint a bruttó átlagkereset 1510 euró (581 ezer forintot) volt, ami éves alapon 15,2 százalékos növekedésnek számít.
Szerbiában februárban 94 125 dinár (311 ezer forint) bruttó átlagbért regisztrált a statisztikai hivatal, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 15 százalékos emelkedés, de januárhoz viszonyítva 1,8 százalékos csökkenés. Ukrajna már a háború előtt Európa egyik legszegényebb országának számított,
keleti szomszédunkban 2023 végén 17 442 hrivnyát (153 ezer forint) ért el a bruttó átlagbér.
A harcok miatt az ukrán statisztikai hivatal ritkábban tesz közzé adatokat, az elemzők úgy becsülik, hogy idén 23 ezer hrivnya (206 ezer forint) körül alakulhat az adózás előtti átlagjövedelem. Ellenben Horvátországban a márciusi bruttó átlagbér éves szinten 17 százalékkal, 1834 euróra (515 ezer forint) nőtt.
Szlovéniában sincs ok a panaszra: éves alapon több mint 7 százalékkal, 2333 euróra (904 ezer forint) emelkedett a bruttó átlagbér. Romániában márciusban az előző év azonos időszakához képest 16,5 százalékkal 8502 lejre (661 ezer forint) nőtt a mutató, vagyis délkeleti szomszédunk enyhén megelőzött. A statisztikák alapján Magyarországon és a régióban nem lassult a bérdinamika.
Karrierdöntések: megnőtt a magánélet szerepe, de a magyaroknak a pénz is fontosA magyarországi válaszadóknak mintegy fele tartja magát ambiciózusnak, de a globális átlagnál kevésbé érdekli őket a karrierépítés és az előmenetel a Randstad felmérése szerint: a megkérdezettek 60 százaléka szívesen marad olyan munkakörben, amelyet szeret, még akkor is, ha nincs lehetőség a szakmai előmenetelre. A karrierdöntéseknél nő a rugalmasság fontossága, miközben kiemelt súlyú a stabilitás is. |
