Forrnak az indulatok a kínai társadalomban
Egyre növekszik az elégedetlenség Kínában, mivel a lakosság egyre nagyobb része úgy látja, hogy az állam nem tesz eleget alapvető szükségleteik kielégítése érdekében. A zúgolódások száma 18 százalékkal magasabb volt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest az amerikai Freedom House érdekvédelmi csoport szerdai jelentése szerint, amelyet a Bloomberg szemlézett.
Az adatokat 2022 közepén kezdték gyűjteni a kutatók, akik az idő előrehaladtával egyre gyakrabban figyeltek meg egyet nem értéseket. Slaten szerint a júniusi adat részben azért emelkedett rekordszintre, mert egy új forrást is követni kezdtek az elégedetlenkedésekkel kapcsolatos információk beszerzéséhez. A június végéig eltelt évben országszerte 3 140 esetet rögzítettek, júniusban pedig 347-et.
A jelentés „tiltakozások” alatt sérelmek hangoztatását, jogok érvényesítését, valamint a hatóságokkal vagy a hatalommal vitában álló érdekek előmozdítását érti. A dokumentum betekintést nyújt a Kínában uralkodó közhangulatról, ám valós képet nem ad, mivel a kommunista államban a fizikai tiltakozásokat elfojtják, és az interneten sem engedik az elégedetlenkedés kinyilvánítását.
Zavargások tehát nem fenyegetik a rezsimet, a tüntetések elszigeteltek és a tiltakozók ezek során sem hibáztatják a kínai elnököt.
Az adatok ugyanakkor még így is rávilágítanak a kormányzó Kommunista Párt előtt álló kihívásokra: lassul a gazdaság, csökken a fogyasztói és üzleti bizalom, a negyven éve folyamatosan emelkedő életszínvonal pedig a megtorpanás jeleit mutatja.
A gazdaság több tényező miatt lassul, szerepet játszik benne az ingatlanválság, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is folytatott kereskedelmi háború, a magánszektor leépítése és a járványügyi zárlatok.
Mivel nem ért egyet a kínai társadalom egyre nagyobb része?
A tiltakozások 44 százaléka munkaügyi kérdésekhez, 21 százaléka pedig lakhatáshoz kapcsolódott.
Az ingatlanválság továbbra is az egyik legfájdalmasabb pont a kínai társadalomban, az ehhez kapcsolódó események száma 10 százalékkal nőtt az elmúlt 12 hónapban az előző évhez képest. A lakástulajdonosok és az építőipari munkások tiltakozásai tették ki az összes eset 44 százalékát a China Dissent Monitor adatbázisában szereplő több mint 370 tartományi szintű városban. A legtöbben a Country Garden holding és a China Evergrande ingatlanfejlesztő csoportok ellen tiltakoztak. A háttérben gyakran olyan sérelmek álltak, mint elakadt lakásépítési projektek, hirtelen cégbezárások, a bérek visszatartása vagy az, hogy az önkormányzat nem ad ellátást a nyugdíjasoknak.
Habár a munkaügyi és tulajdonjogi viták gyakoribbá váltak, ezek az esetek szórványosak, és meg sem közelítik a Covid–19 miatti lezárások elleni 2022-es tüntetések intenzitását és elterjedtségét. Azok akkor pálfordulásra kényszerítették a kínai kormányt.
A legtöbben a gyártásáról híres dél-kínai Guangdong tartományban adtak hangot anyagi jellegű elégedetlenségüknek.
Megkérdőjeleződhet a társadalom és a hatalom kiegyezése
„Az elmúlt évtizedekben a Kommunista Párt lényegében azt követelte a polgároktól, hogy a gazdasági jólétért cserébe egypárti tekintélyelvűségének vessék alá magukat. A gazdasági növekedés lassulásának következményei egyre többeket érintenek, ami alááshatja ezt a kompromisszumot” – magyarázta Kevin Slaten, a Freedom House China Dissent Monitor projekt vezetője.
Liqian Ren, az amerikai WisdomTree vagyonkezelő cég szakértője szerint a tiltakozások azt mutatják, hogy „a központi kormány politikáját nem lehet hatékonyan végrehajtani.”
A kormány a hosszú távú, stratégiai céljait nem tudja elérni, ha az embereket a rövid távú szükségleteik kielégítése foglalkoztatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.