Forrnak az indulatok a kínai társadalomban
Egyre növekszik az elégedetlenség Kínában, mivel a lakosság egyre nagyobb része úgy látja, hogy az állam nem tesz eleget alapvető szükségleteik kielégítése érdekében. A zúgolódások száma 18 százalékkal magasabb volt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest az amerikai Freedom House érdekvédelmi csoport szerdai jelentése szerint, amelyet a Bloomberg szemlézett.
Az adatokat 2022 közepén kezdték gyűjteni a kutatók, akik az idő előrehaladtával egyre gyakrabban figyeltek meg egyet nem értéseket. Slaten szerint a júniusi adat részben azért emelkedett rekordszintre, mert egy új forrást is követni kezdtek az elégedetlenkedésekkel kapcsolatos információk beszerzéséhez. A június végéig eltelt évben országszerte 3 140 esetet rögzítettek, júniusban pedig 347-et.
A jelentés „tiltakozások” alatt sérelmek hangoztatását, jogok érvényesítését, valamint a hatóságokkal vagy a hatalommal vitában álló érdekek előmozdítását érti. A dokumentum betekintést nyújt a Kínában uralkodó közhangulatról, ám valós képet nem ad, mivel a kommunista államban a fizikai tiltakozásokat elfojtják, és az interneten sem engedik az elégedetlenkedés kinyilvánítását.
Zavargások tehát nem fenyegetik a rezsimet, a tüntetések elszigeteltek és a tiltakozók ezek során sem hibáztatják a kínai elnököt.
Az adatok ugyanakkor még így is rávilágítanak a kormányzó Kommunista Párt előtt álló kihívásokra: lassul a gazdaság, csökken a fogyasztói és üzleti bizalom, a negyven éve folyamatosan emelkedő életszínvonal pedig a megtorpanás jeleit mutatja.
A gazdaság több tényező miatt lassul, szerepet játszik benne az ingatlanválság, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is folytatott kereskedelmi háború, a magánszektor leépítése és a járványügyi zárlatok.
Mivel nem ért egyet a kínai társadalom egyre nagyobb része?
A tiltakozások 44 százaléka munkaügyi kérdésekhez, 21 százaléka pedig lakhatáshoz kapcsolódott.
Az ingatlanválság továbbra is az egyik legfájdalmasabb pont a kínai társadalomban, az ehhez kapcsolódó események száma 10 százalékkal nőtt az elmúlt 12 hónapban az előző évhez képest. A lakástulajdonosok és az építőipari munkások tiltakozásai tették ki az összes eset 44 százalékát a China Dissent Monitor adatbázisában szereplő több mint 370 tartományi szintű városban. A legtöbben a Country Garden holding és a China Evergrande ingatlanfejlesztő csoportok ellen tiltakoztak. A háttérben gyakran olyan sérelmek álltak, mint elakadt lakásépítési projektek, hirtelen cégbezárások, a bérek visszatartása vagy az, hogy az önkormányzat nem ad ellátást a nyugdíjasoknak.
Habár a munkaügyi és tulajdonjogi viták gyakoribbá váltak, ezek az esetek szórványosak, és meg sem közelítik a Covid–19 miatti lezárások elleni 2022-es tüntetések intenzitását és elterjedtségét. Azok akkor pálfordulásra kényszerítették a kínai kormányt.
A legtöbben a gyártásáról híres dél-kínai Guangdong tartományban adtak hangot anyagi jellegű elégedetlenségüknek.
Megkérdőjeleződhet a társadalom és a hatalom kiegyezése
„Az elmúlt évtizedekben a Kommunista Párt lényegében azt követelte a polgároktól, hogy a gazdasági jólétért cserébe egypárti tekintélyelvűségének vessék alá magukat. A gazdasági növekedés lassulásának következményei egyre többeket érintenek, ami alááshatja ezt a kompromisszumot” – magyarázta Kevin Slaten, a Freedom House China Dissent Monitor projekt vezetője.
Liqian Ren, az amerikai WisdomTree vagyonkezelő cég szakértője szerint a tiltakozások azt mutatják, hogy „a központi kormány politikáját nem lehet hatékonyan végrehajtani.”
A kormány a hosszú távú, stratégiai céljait nem tudja elérni, ha az embereket a rövid távú szükségleteik kielégítése foglalkoztatja.
