
A bíróság bemutatott az argentin államfőnek, a foci nem eladó
Jogi győzelmet aratott az Argentin Labdarúgó Szövetség (AFA) Javier Milei államfővel szemben, a bíróság ideiglenesen felfüggesztette annak az elnöki rendeletnek az érvényét, amely teljesen átalakítaná az ország kedvenc sportját, a jelenlegi nonprofit civil szervezetek kezéből privát cégeknek adná át a klubok tulajdonjogát.

A változtatás része a tavaly decemberben hatalomra került Milei gigászi reformcsomagjának, amellyel kezelni próbálja a gazdasági válságot. A Buenos Aires Herald tudósítása szerint azonban a bíró szerint a lépés „negatív hatással lenne a klubokra”, megakadályozná, hogy a céljuknak megfelelően működjenek.
A privatizálás egyébként nem csupán a labdarúgást, hanem valamennyi sportot érintené, és azt Milei már a kampányában megígérte, az AFA tagjainak döntő többsége azonban ellenzi. Az elnök ezen a területen is ellenállásba ütközött, ahogyan a többi próbálkozásával.
Korrupció és rossz infrastruktúra
A jobboldali libertárius Milei azzal érvel, hogy
a klubokat tönkreteszi a rossz pénzügyi gazdálkodás és a korrupció, és sürgős infrastrukturális beruházásokra van szükség.
A klubokat irányító civil szervezeteknek több tízezer tagja is lehet, így egyrészt megszavazhatják, hogy ne engedjenek be magánbefektetőket, másrészt utóbbiakat sem igazán érdekli a dolog, mivel nem szólhatnak bele, hogy mi történik a pénzükkel.

A Deutsche Welle szerint azonban messze nem csak a pénzről van szó, mert a kluboknak igen jelentős társadalmi-kulturális feladatuk is van, sokan közülük alapvető fontosságúak egy-egy közösség életében, támogatják a többi sportágat és gyakran egyéb kulturális és oktatási szerepet is betöltenek.
Ezzel érvelt a szövetség is a bíróságon. Az AFA szerint „szilárd modellt” működtetnek, „az állam nyilvánvaló beavatkozása” pedig „sérti az alkotmány számtalan cikkelyét”.
Elpidio Portocarrero Tezanos Pinto bíró egyetértett ezzel, bár a végleges döntésre még várni kell.
Megosztott az argentin labdarúgás
Bár Argentína a regnáló világbajnok, miután 2022-ben Katarban legyőzte Franciaországot a döntőben, a hazai helyzetet illetően messze elmarad olyan térségbeli riválisaival szemben, mint Brazília,
a klubok ezért rákényszerülnek, hogy eladják a legjobb játékosaikat.
Milei számtalanszor bírálta az argentin labdarúgás „szegénységi modelljét”, amelyre az egyetlen ellenszer szerinte a privatizáció. Milei egyébként maga is tagja a Boca Juniors „tulajdonosának”, és részt vett a decemberi elnökválasztáson.

Mauricio Macrira szavazott, aki most koalíciós partnere, a választást azonban a csapat korábbi legendája, Juan Riquelme nyerte, aki azonnal figyelmeztetett:
ezek az emberek át akarják venni és privatizálni a klubot, Akkor pedig soha többé nem lesz választás.
Vannak legendák, akik támogatják az ötletet
Vannak olyan híres korábbi argentin játékosok is, akik támogatják a magánbefektetők bevonását. Közéjük tartozik Sergio Agüero, aki
egykori nevelőegyesületének, az Independentének javasolta befektetőként a City Football Groupot,
amely korábbi csapata, a Manchaster City tulajdonosa. A brit székhelyű holding három szervezet tulajdonában van, 81 százalékát birtokolja az Abu Dhabi United Group, 18 százalékát az amerikai Silver Lake és egy százalékát a kínai China Media Capital és CITIC Capital.

Milei agyondicsérte Agüerót a „rendkívüli intelligenciájáért”, az Independente elnöke, Andres Ducatenzeiler azonban valóságos dührohamot kapott. „Az Independente fizette a tankönyveidet, hogy egyáltalán iskolába tudj járni! Most meg privatizálni akarod a klubot? Viccelsz, ugye?” – idézte a szavait a német portál.
A német modell lehet a megoldás?
Egy másik korábbi argentin válogatott, a Lazio, a Manchester United és az Inter Milan egykori középpályása, az Estudiantes jelenlegi elnöke, Juan Sebastian Veron szerint is van más megoldás:
az úgynevezett német „50+1” modell.
Ez lehetővé teszi a német labdarúgóklubok számára, hogy a profi futballt különálló, kereskedelmi egységekbe szervezzék ki, amelyekben az anyakluboknak és tagjaiknak meg kell tartaniuk a szavazati jogok legalább 50 százalékát, plusz egy szavazatot érő részvénypakettet.
Azonban ez nem tűnik elfogadhatónak sem az argentin klubtagok számára, akik ellenzik a privatizáció minden formáját, sem pedig a befektetőknek, akik teljes ellenőrzést szeretnének befektetéseik felett.





