Akkorát bukott, mint Rottenbiller a német energiapolitika
Hatalmas összegeket bukott Németország az utóbbi évtizedekben folytatott energiapolitikája miatt – írja azIInternational Journal of Sustainable Energy című energetikai portálon megjelent tanulmányában a Norvég Műszaki Tudományos Egyetem (NTNU) professzora, Jan Emblemsvag által vezetett elemzőcsapat.
A németek többet vesztettek a réven, mint amit nyertek a vámon
A megújuló energiára való áttérés, azaz az energiafordulat (Die Energiewende) tervét még az ezredforduló hajnalán hirdette meg Németország azzal az ambiciózus célkitűzéssel, hogy a nap-, szél- és biomassza-energia arányának növelésével az energiamixben 2022-re a szén-dioxid-kibocsátást 25 százalékkal csökkenteni kell 2002-höz képest.
Miközben azonban az Energiewende a megújuló energiaforrások kiépítésével valóban csökkentette a környezetszennyezést, egyúttal fokozatosan megszüntették Németország biztonságos, szén-dioxid-kibocsátásmentes atomerőműparkját, ami a nukleáris energia veszélyeitől rettegő környezetvédelmi aktivisták régi, nagyjából a 70-es évek óta dédelgetett célja volt.
Míg két évvel az ezredforduló után az atomenergia Németország villamosenergia-termelésének mintegy ötödét adta, huszonegy évvel később nulla százalékát. A laikus persze azt gondolhatja, hogy semmi gond, az olcsó szél- és napenergia egyszerűen betölti a hiányt, de a helyzet nem ilyen egyszerű.
Jobb lett volna, ha semmit sem csinálnak
Az atomreaktorok ugyanis, ha egyszer beindultak és működnek, megbízható, megfizethető áramot biztosítanak. Olyan áramot, amely mindig rendelkezésre áll. A megújuló energiaforrások egészen egyszerűen képtelenek ilyen biztonságot nyújtani. Mivel pedig egy olyan fejlett gazdaság, mint Németország, száz százalékban megbízható elektromos hálózatot igényel, a németek kénytelenek voltak fosszilis energiahordozókra alapozott szén- és földgázüzemű erőműveket is építeni, hogy pótolják a kiesést.
A német politikusok rövidlátó politikájának eredménye ezért egy sokkal drágább hálózat lett.
Az elemzés azt mutatja, hogy ha a németek 2022-ig egyszerűen fenntartották volna 2002-ben meglévő reaktorparkjukat, nagyjából 600 milliárd eurót takaríthattak volna meg.
Az építési költségeken túl ugyanis a megújuló energiaforrások drága hálózatfejlesztést és rengeteg támogatást igényeltek. Ráadásul a német szén-dioxid-kibocsátás majdnem ugyanolyan mértékben csökkent volna.
Jan Emblemsvag elemzőcsoportja azonban nem állt meg itt, azt is kiszámolták, hogy mi lett volna, ha az atomreaktorokat nemcsak meghagyják, hanem a megújulókra kiadott forrásokat is a nukleáris energia fejlesztésére fordítják.
Számításaik szerint ezzel további 73 százalékkal csökkenthették volna a szén-dioxid-kibocsátást, miközben az Energiewende hatalmas költségeihez képest 330 milliárd eurós megtakarítást értek volna el.
