Svédország kifordítja a zsebét – lazítják a költségvetési szabályokat
Svédország többet költene, elsősorban a védelmi célokra és a leromlott infrastruktúra helyreállítására. A hadsereg megerősítésére az orosz–ukrán háború miatt van szükség. Emellett a Svédországban példátlan erőszakhullám miatt a rendőrség büdzséjét is emelni kell, valamint a börtönférőhelyek számának bővítése is szükséges.
A Covid-járvány rámutatott a svéd egészségügyi rendszer hiányosságaira, emellett egyes országrészek infrastruktúrájához sem nyúltak több évtizede.
Fotó: AFP
Azért lazaságról nincs szó
A megállapodás szerint immár egyensúlyi költségvetést is megengednek, ugyanis eddig a bevételnek a GDP 0,33 százalékával felül kellett múlnia a kiadásokat. Így tehát nagyjából 25 milliárd korona ( 1 SEK – 35 Ft) elköltését teszik lehetővé. Az új szabályok 2027-től, a következő általános választások utáni évtől lépnek életbe.
Az államadósság a GDP 30 százalékát teszi ki Svédországban, ez az egyik legalacsonyabb Európában.
A változtatást a nyolc parlamenti pártból hat támogatja. A Baloldal és a Zöld Párt ugyanakkor nagyobb lazítást szeretett volna elérni, ők egyenesen hiánnyal akarták volna működtetni az államháztartást, hogy bőségesen legyen forrás a nagy éghajlatvédelmi beruházásokra.
A fiskális politikai keretek között szerepel egy adóssághorgony is, amely előírja, hogy az államadósságnak a GDP 35 százaléka körül kell lennie, a Svéd Iparágak Szövetsége, az ország legnagyobb üzleti lobbija amellett érvelt, hogy a horgonyt 40 százalékra emeljék, és ez legyen a fiskális politika kiemelt célpontja.
