Agrártámogatás: erősebben kellene segítse az innovációt, termelékenységet és fenntarthatóságot

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint, a tagországok erősebben kellene törekedjenek arra, hogy az állami támogatásokat és a mezőgazdaságnak nyújtott egyéb támogatásokat átirányítsák az innovációra. Az OECD új jelentése szerint a mezőgazdaság állami támogatása 2021 óta csökken, de az agrártámogatás így is történelmi csúcsok közelében marad, és továbbra sem irányul kellőképpen a kritikus innovációs, termelékenységi és fenntarthatósági célokra. A szervezet 2024-es agrárpolitikai jelentése – amely 54 tagország mezőgazdaságának nyújtott kormányzati támogatásra vonatkozó globális referencia –, azt mutatja, hogy a 2021–2023-as időszakban a mezőgazdaságnak nyújtott teljes támogatás átlagosan évi 842 milliárd amerikai dollár (USD) volt. 

A támogatás továbbra is néhány nagy gazdaságban összpontosul : Kína, az Egyesült Államok, India és az Európai Unió: ezek a teljes gazdaságtámogatás 37, 15, 14, illetve 13 százalékát képviselik. Az általános szolgáltatásokra, például az innovációra, a biológiai biztonságra vagy az infrastruktúrára szánt támogatások becsült aránya a 2021–2023-as időszakban átlagosan a teljes támogatás 12,6 százalékát tette ki. Bár 2020 óta ez meglehetősen stabil, ez az arány jóval a 21. század elején tapasztalt 16 százalékos szint alatt van. Ezek a szolgáltatások kulcsfontosságú elemei az országoknak a termelékenység fenntartható növekedésére irányuló erőfeszítéseinek, vagyis hogy képesek legyenek kevesebb ráfordítással többet termelni, miközben csökkentik a környezeti igényeket.

– mutatott rá Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Meglátása szerint, a mezőgazdasági támogatások általános szintje azonban továbbra is magas, és nagy része ellentétes e kulcsfontosságú célkitűzésekkel. Kulcskérdésnek nevezte a továbbhaladás szempontjából az intelligens reformok életbeléptetését.

Ez azt feltételezi, hogy az innováció ösztönzése érdekében a kormányok stratégiákat és kereteket dolgoznak ki, befektetnek a kutatásba és fejlesztésbe (K+F), erősítik az intézményeket, bővítik a mezőgazdasági ismereteket, valamint az innovációs rendszereket, és célzott ösztönzőket biztosítanak a termelőknek új termelési módszerek kidolgozására és elfogadására. A támogatás átirányítása előnyös lehet ezeknek az erőfeszítéseknek a sikerességéhez.

Mekkora agrártámogatást kapnak az egyéni gazdálkodók?

Az egyéni gazdálkodók évente 628 milliárd USD pozitív támogatást kaptak a 2021–2023-as időszakban, ami még mindig meghaladja a Covid–19 előtti szintet. A támogatás több mint fele (évente 334 milliárd USD) a hazai árakat a referenciaárak fölé emelő politikákból származott, és a fogyasztók fizették, míg a fennmaradó részt (évi 295 milliárd USD) az adófizetők fizették költségvetési átutalással. A támogatás elmúlt két évben tapasztalt csökkenése leginkább a magasabb világpiaci áraknak volt köszönhető, nem pedig a politikai reformoknak. A magasabb világpiaci nyersanyagárak miatt 2021 és 2023 között a piaci ártámogatás 8 százalékkal, míg a költségvetési támogatás 10 százalékkal csökkent.

Mennyivel növelték a fogyasztói kiadásokat a közpolitikák?

A fogyasztók és a mezőgazdasági áruk más elsőrangú vásárlói 2021–2023-ban évi 107 milliárd USD költségvetési támogatást kaptak, ami jóval meghaladja a Covid–19 előtt látottakat. Átlagosan azonban ez nem ellensúlyozta a magasabb fogyasztói árak negatív hatását, amelyet a kereskedelmi akadályok és más ártorzító politikák idéztek elő. Összességében a közpolitikák 3,2 százalékkal növelték a fogyasztói kiadásokat ebben az időszakban, a 2000–2002-es 10,3 százalékról, amely a legkorábbi időszak, amelyre vonatkozóan teljes körű adatok állnak rendelkezésre mind az 54 vizsgált országra vonatkozóan.

Ez az OECD által javasolt menetrend az agrártámogatások átirányítására

Az OECD határozott politikai menetrendet határozott meg a támogatás reformjára és átirányítására. A mezőgazdaság fenntarthatóbbá, termelékenyebbé és ellenállóbbá tétele érdekében a kormányoknak:

• Tűzzenek ki világos célokat a fenntartható termelékenység-növekedési stratégiákhoz, és fektessen be az eredmények mérésének és a politikák kiigazításának képességébe. Az OECD termelékenység mérésére irányuló munkája és agrár-környezetvédelmi mutatói a fenntartható termelékenységnövekedés mérésének lehetséges módjai a jövőben.
• Csökkentse a mezőgazdasági támogatásból származó negatív környezeti hatásokat a környezetre káros intézkedések azonosításával és kezelésével, valamint a mezőgazdasági támogatás környezeti szempontból előnyös intézkedések, mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerek, biológiai biztonsági szolgáltatások és kulcsfontosságú fizikai és digitális infrastruktúra irányába történő átirányításával.
• Növelje a környezetvédelmi gyakorlatokhoz kapcsolódó termelői támogatások arányát, és tegye az agrárpolitika központi részévé a természeti erőforrások fenntartható kezelését és felhasználását. Használjon eredményalapú irányelveket, és folyamatosan figyelje, mérje és értékelje azokat hatékonyságuk javítása érdekében.
• Az innovációs rendszereket jobban meg kell célozni a jobb termelékenység és a környezeti teljesítmény együttes célkitűzése felé. Ennek során a kormányoknak növelniük kell a mezőgazdasági támogatások és piacok hatékonyságát.