Itt az inflációs meglepetés: alig emelkednek az árak Magyarországon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJóval kisebb mértékben emelkedett az infláció Magyarországon, mint amire előzetesen számítani lehetett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben az egy évvel ezelőttihez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal, míg múlt hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal nőttek.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa előzetesen gyorsuló árdinamikát, a szeptemberi 44 hónapos mélypontnak megfelelő 3 százalékos ütem után éves bázison 3,5 százalékos, múlt hónaphoz képest pedig 0,4 százalékos pénzromlást jósolt. Egyébként a Magyar Nemzeti Bank is úgy számolt korábban, hogy az év utolsó hónapjaira a tavalyi bázishatások következében ismét emelkedni kezd az infláció. Nem véletlenül: pont egy évvel ezelőtt, 2023 októberében csökkent először 10 százalék alá a drágulás üteme, így az alacsony bázis most épp megemeli az árszínvonalat.
Ettől függetlenül tény az is, hogy nemcsak a bázishatások felelnek a mostani inflációért:
most először látjuk megjelenni a boltok áraiban is a nyári aszály hatását, miután eddigi legmagasabb szintjére, 4,5 százalékára emelkedett az élelmiszer-infláció.
Az infláció ragadóssága szempontjából lényegesebb a szolgáltatások árdinamikája, ami ugyanakkor tovább csökkent, 7,2 százalékra. Az árnyomás mérséklődésére utal az is, hogy a maginfláció, azaz az egyszeri hatásoktól megtisztított inflációs mutató is a vártnál jobban esett, és egyre jobban megközelíti a jegybank 4 százalékos célsávját, októberben ugyanis 4,5 százalékos volt (szeptemberben még 4,8 százalék).
Azt viszont kár eltagadni, hogy a kedvező adatok mögött az erőtlen külső és belső kereslet egyaránt jelen lehet, a harmadik negyedéves, vártnál rosszabb GDP-adat ugyanis továbbra is azt mutatja, hogy a gazdaság nem tud felpörögni, ez pedig értelemszerűen hűti az inflációt is.
A legjobban a liszt, a tej és a gyümölcs ára nőtt
Az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 38,9, a tejé 16,8, a gyümölcs- és zöldségléé 12,1, az étolajé 9,9, a csokoládéé és a kakaóé 9,8, a vajé, vajkrémé 7,9, az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,2 százalékkal.
A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,3, a cukoré 2,9, a margariné 2,7, a tojásé 2,1 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak, ezen belül:
- az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,6,
- a lakbér 10,4,
- a járműjavítás és -karbantartás 9,7,
- a testápolási szolgáltatások 9,1 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 4,8, ezen belül a vezetékes gáz 9,5, az elektromos energia 0,7 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 7,5 százalékkal csökkent.
Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,7 százalékkal, a ruházkodási cikkek 3 százalékkal, a járműüzemanyagok 0,8 százalékkal drágultak.
Szinte biztos, hogy kivár a jegybank novemberben, és lehet, hogy decemberben is
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a következő hónapok inflációjával kapcsolatban fontos kérdés lesz a forint árfolyamának alakulása, az amerikai elnökválasztás eredménye ugyanis jókora dollárerősödést váltott ki a pénzpiacokon. Ugyan az elmúlt években a forintgyengülés a korábbinál erősebben jelent meg az inflációban, így egy tartósan gyengébb árfolyam érdemben tudja felfelé húzni az inflációt. Ebből az is következik, hogy a következő hónapok monetáris politikai döntései szempontjából kevéssé a beérkező inflációs adatnak lesz jelentősége, ennél sokkal fontosabb lesz az, hogy milyen szinten stabilizálódik a forint az amerikai választások lezajlását követően.
Ennek megfelelően, függetlenül a most beérkező adattól, nem várunk novemberben és decemberben sem kamatcsökkentést
– mondta a Világgazdaságnak előzőleg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki azt is hozzátette, az év hátralévő hónapjaiban az infláció a korábbinál magasabb lesz. Ez szintén nem meglepetés, a piac erre számít, ebből tehát nem következik semmi a monetáris politika vonatkozásában, a pénzpiaci turbulenciából annál inkább.
Nagy Márton: továbbra is alacsony szinten az infláció
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – értékelte az inflációs adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Kiemelte, hogy a kormány hatékony gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, tavaly egy számjegyűre letörve, idén pedig földbe döngölve azt.
Annak érdekében, hogy az infláció továbbra is alacsony szinten maradjon, a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely az infláció kontrollálása mellett a kiskereskedelmi verseny élénkítését is érdemben segíti
– fogalmazott Nagy Márton a tárca közleményében, hozzátéve, hogy a kiskereskedelmi szektor tisztességes versenyének fenntartását és fokozását az online árfigyelő mellett a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja.
A miniszter rámutatott: az alacsony infláció 2023 szeptembere óta dinamikus reálbér-növekedést hoz magával, és kiszámíthatósága okán érdemben hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, ezáltal pedig a kiskereskedelmi és turisztikai forgalom további növekedéséhez. A tartósan alacsony inflációnak és a közel 10 százalékos reálbér-növekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék fölötti növekedést érjen el, amelyet a kormány 21 pontból álló Új gazdaságpolitikai akcióterve is támogatni fog.
Az akcióterv keretében, 2025-ben a kormány több mint 4000 milliárd forintot mozgat meg a családok és a vállalatok támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd forintnyi forrás állhat rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor program mintegy 1410 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis- és középvállalkozások érdekében – olvasható a nemzetgazdasági minisztérium közleményében.
