Von der Leyent elítélte a bíróság, Magyarország békemissziót hirdetett – a legolvasottabb külgazdasági cikkek júliusban

A nyár közepén a külpolitikai-külgazdasági híreket a magyar uniós elnökség, illetve az EU-s parlamenti választások utáni politikai helyzet dominálta. Az Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért frakció viharos gyorsasággal nőtte ki magát az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciójává. 

A szuverenista tömörüléshez megalakulása után nem sokkal 12 ország 84 képviselője csatlakozott. Az európai politikai színtéren jelentős eseménynek számított, amikor a frakcióhoz bejelentette csatlakozását Robert Fico szlovák miniszterelnök pártja, a Smer-SD. 

Hideg zuhany érte a horvát turizmust: borzasztóan alakul a szezon

Júliusban az idegenforgalom, a turizmus mindig a legfontosabb témák közé tartozik. A magyarok kedvelt célpontja Horvátország, ahol lassan indult be a szezon. A horvát vendéglátósok az elmúlt húsz év legrosszabb szezonjáról beszéltek, szerintük hiába nem nőttek az árak az elmúlt évhez képest, a vendégek mégis elmaradnak.

Valami nagyon nincsen rendben a horvát tengerparton, ha hinni lehet annak, amiről a helyi lapok beszámolnak. A Danas.hr az idei turisztikai szezonról kérdezte az ágazatban tevékenykedő szereplőket, akiktől többnyire lesújtó válaszokat kaptak. Egyikük, Igor Ivancic, akinek fotóüzlete van Crikvenicán, tavaly négy lakást rendezett be. Elmondása szerint a crikvenicai fősétányon az árak ugyanazok, de sokkal rosszabb a helyzet, mint tavaly. 

– meséli a tulajdonos. 

A magyar kormány torkig van Brüsszellel: ha kell, migránsok tízezreit fogja átengedni Ausztriába és Németországba

A turistaszezon mellett persze ezerrel pörgött a diplomáciai nagyüzem is. Egy kormányszóvivői tájékoztatón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: gyalázat, hogy az európai bíróság tízmilliárdokra büntette Magyarországot a migrációs szabályok megsértése miatt. A magyar kormány igyekszik megállapodni Brüsszellel, de ha ez azt jelenti, hogy a határvédelem nem tartható fenn, akkor 2015 után újabb migránskaravánok indulhatnak meg Ausztriába és Németországba. 

Az európai bíróság 80 milliárd forintos bírságot és további napi 400 millió forintos kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra az uniós migrációs szabályozás megsértése miatt. 

Uniós elnökség: lecsapott a svédek és a litvánok haragja Magyarországra – sorakozik a többi tagállam is

Orbán Viktor békemissziója nem maradt válasz nélkül. A magyar uniós elnökség már az első hetekben össztűz alatt áll. Lényegében EU-s hadjárat indult a magyar kormánnyal szemben, miután Orbán Viktor békemissziója során Vlagyimir Putyinnal is találkozott Moszkvában.

Ezt Brüsszelben mélyen sérelmezték, de ezenfelül kendőzetlenül beszélnek tisztségviselők arról is, hogy valamilyen formában Magyarországgal szemben retorziót kell alkalmazni, mert mióta július 1-jével átvette az unió soros elnöki tisztségét, megbontja az európai egységet. Úgy tűnik, immáron hivatalos a válaszlépés, 

A két ország ugyanis bejelentette, hogy csökkenti politikai részvételi szintjét az informális rendezvényeken. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Magyarország által összehívott tanácskozásokra a két ország nem vagy csak alacsonyabb rangú képviselőket küld majd. 

Elképesztően reagált Orbán békejavaslatára a finn elnök: megmondta hogy teremthet békét egy telefon

Orbán Viktor, az EU-soroselnök Magyarország kormányfője nem sokkal korábban, az elnökség átvétele után Kijevben tárgyalt – egy sajnos azóta sem létrejövő – tűzszünet érdekében. Alexander Stubb finn elnök a háború rendezése kapcsán meglepő naivitásról tett tanúbizonyságot. Hangsúlyozta, hogy folytatni kell, Ukrajna támogatását, de azt is hozzátette, hogy van valaki, aki egy telefonhívással így is békét teremthet. 

Véleménye szerint Oroszország jelenleg annyira függ Kínától, hogy egyetlen telefonhívás Hszi Csin-ping elnöktől megoldaná a válságot – jelentette ki Stubb a Bloombergnek. Hozzátette: ha Hszi azt mondaná, hogy ideje elkezdeni a béketárgyalásokat, akkor Oroszország kénytelen lenne ezt megtenni, mivel nem lenne más választása.

Giorgia Meloni olyat tett, amiért Orbánt megbélyegezték az unióban

Peking, a kínai kapcsolatok azonban nem csak Oroszország számára fontosak, hanem az európai exportőröknek is. Brüsszel, engedve az amerikai nyomásnak, hivatalosan hűvös viszonyt ápol Pekinggel, az uniós tagállamok viszont mindent megtesznek, hogy megszilárdítsák pozícióikat a hatalmas piacon. Ez volt a célja Giorgia Meloni pekingi látogatásának is, ahol Li Csiang miniszterelnökkel találkozott. Meloni egy hároméves akciótervet írt alá Kínában, ami az új együttműködések megvalósítását célozza.

Elmeszelte az Európai Unió Bírósága Ursula von der Leyent

Egy nappal a sorsdöntő választás előtt saját korrupciós botrányába fulladt bele Ursula von der Leyen – akit ennek ellenére végül újabb öt évre megválasztott az Európai Parlament az Európai Bizottság (EB) elnökének. Az Európai Unió Bírósága a hírhedt Covid–19-vakcina-szerződésekkel kapcsolatban talált szabálytalanságokat.

Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az EB nem biztosított „kellően széles körű hozzáférést” a nyilvánosság számára a Covid–19-vakcina-szerződésekhez, és szabálytalanságokat talált a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásban.

Bajban Brüsszel: már a belgák is beléptek Orbán Viktor új európai frakciójába

A júliusi legolvasottabb cikkek között előkelő helyen szerepelnek a magyar miniszterelnök által létrehozott EP-frakció tagjainak gyarapodásáról szóló beszámolók – szinte alig lehetett követni az újonnan csatlakozókat, olyan sokan voltak. 

A sebességre jellemző, hogy azt követően, hogy a Világgazdaság néhány órája beszámolt a Dán Néppárt (DK) csatlakozásáról, máris egy újabb erő közölte, hogy belép a szövetségbe. Ráadásul ezúttal Brüsszel szempontjából kifejezetten érzékeny lehet a fejlemény, hiszen 

Ezt nem más, mint Tom van Grieken, a magyarra fordítva Flamand Érdek névre keresztelt párt elnöke hozta nyilvánosságra az X-en. 

A Kreml kimondta azt, amitől mindenki tartott

Az orosz–ukrán háborúra az elejétől kezdve jellemző volt, hogy a kommunikációs térben is nagy erőkkel zajlott. Moszkva és Kijev is sorra emelte a tétet. A nyár közepén azonban a Kreml fokozta az információs hadviselés intenzitását: közölték, hogy álláspontjuk szerint a NATO részese az orosz–ukrán háborúnak. 

A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában, az észak-atlanti szövetség washingtoni jubileumi csúcstalálkozóját kommentálva. „Egy nagyon erős államszövetséggel van dolgunk, amely ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és ezt nem is titkolja” – mondta.

– fogalmazott. 

Megint vétózott Magyarország – megszólalt az EU-vezető

A nyár folyamán – még jóval a Hamász Izrael elleni októberi támadása előtt – az izraeli törvényhozás határozatban utasította el a független Palesztin Állam létrehozását. 

Az EU határozatban szerette volna elítélni a knesszet döntését, amelyet azonban Magyarország megvétózott. Így az Európai Unió tagállamai nem, csak a külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell helytelenítette az izraeli döntést. A spanyol politikus kiemelte, az Európai Unió nem ismeri el az 1967-es határok változásait – azaz az izraeli expanziót –, hacsak a felek abban meg nem állapodnak.