Közép-Európa számára biztos kikötőből veszélyes vízzé vált az unió

Sok apró jel utalt a közép-európai gazdaságok visszapattanására az elmúlt hónapokban, az ING csütörtökön közzétett globális gazdasági előrejelzései szerint pedig a folyamat jövőre határozott formát ölt. A kitekintés szerint a kilábalásra nyugatról les veszély, és a legrosszabb esetben akár le is állhat. Ez a szcenárió azért is figyelemre méltó, mert az európai uniós csatlakozás évtizedekig védőhálót jelentett a régió piacai számára, és a befektetők szemében biztosítékot gazdasági fejlődésére és felzárkózására a fejlettebb és gazdagabb Nyugat-Európához.

Az ukrajnai, majd az izraeli háború kitörése, az energiaválság és az általa okozott inflációs cunami óta gyakran fordult elő, hogy a közép-európai pénzügyi piacok együtt reagáltak más feltörekvő régiók piacaival, vagy akár maguk váltak erősen kitetté a rossz híreknek. Az elemzők, a befektetők és a hitelminősítők mindenesetre a feltörekvő világ egy speciális, az európai uniós stabilitás védte régiójaként tekintenek ránk csatlakozásunknak köszönhetően. 

Ezért is érdekesek az ING friss 2025-ös közép-európai jóslatai: nem feltétlenül passzolnak ebbe a képbe. Illetve igen: mert sajnos fordítva is működik.

Nőttek a bérek, ebből fogyasztás lesz: Közép-Európa túlteljesíti az euróövezetet

Az elemzőközpont arra számít, hogy a régió szinte leállt, vagy recesszióba hanyatlott gazdaságai az idei csalódást keltő teljesítmény után jövőre érzékelhetően növekedni fognak, a cseh 2 százaléktól a lengyel 3,5 százalékig terjedő mértékben.

Ehhez megteremti az alapot, hogy a régióban a reálbérek már az év eleje óta határozottan nőnek. A háztartások fogyasztása ennek ellenére mégsem tudott magához térni az inflációs sokkból, de alapesetben ez csak idő kérdése.

A szakemberek ezt abból olvassák ki, hogy a megtakarítások szintje magas. Idővel az óvatosság átfordulhat fogyasztásba, bár óva intő jel, hogy a gyenge fogyasztói bizalom még mindig aggasztó lehet. A gazdasági kilábalás azonban második évébe lép, ami bizalmat csepegtethet a fogyasztókba, ahogy az infláció visszacsökkenése is. Emellett a politikai ciklusok is azt támogatják, hogy az állami költségvetések pénzt öntenek a gazdaságba. 

– fogalmaz az elemzés.

A fő kockázat a gazdasági növekedésre: Nyugat-Európa

A bökkenő: az euróövezet és Németország várható gyengébb teljesítménye ebben az esetben nem a segítségükkel történő felzárkózást jelenti, mint a múltban, hanem annak a kockázatát, hogy visszahúzzák a keleti szárny feltörekvőit. Németország a közép-európaiak fő kereskedelmi partnere – emlékeztetnek az elemzők –, és Európa legnagyobb gazdaságában strukturális problémák mutatkoztak meg. „Jól ismert geopolitikai fejlemények” további kockázatokat jelentenek – fogalmaznak.

Mindezek következtében az ING alapesetben gyengébb növekedésre számít a régióban, mint más elemzőházak, és az út az elemzők szerint mint idén is, jövőre is tele lesz aknákkal, meglepetésekkel, előrejelzés-revíziókkal a véleményük szerint.

Az amerikai választások kimenetele általában is kockázatokat hordoz Európa számára – írják –, ami a régió kilábalása elé is buktatót állíthat. Ugyanakkor az állami költségvetések nincsenek olyan jó állapotban, hogy jelentős ösztönzést adhassanak a gazdaságoknak. Az ING máris óv, hogy 2–3,5 százalékos gazdasági növekedési előrejelzései a régió országai számára könnyen csúszhatnak le az 1,5–2,8 százalékos tartományba. Ebben a rossz esetben az infláció is viszonylag magas maradhat, ami azt jelenti: a jegybankoknak is kevés módjuk lesz alacsonyabb kamatokkal besegíteni.

Az elképesztő figyelmeztetés: az európai gazdaság összeomlása sem kizárható út

A jelen pillanatban kirajzolódó negatív kockázatokon túltekintve egy még rosszabb eset sem kizárható – vélik az elemzők. Előfordulhat az is, hogy az európai gazdaság egyszerűen összeroskad a strukturális változások, a növekvő energiaárak és a geopolitikai események terhe alatt. Közép-Európa ebből nem tudna kimaradni, tekintve erős kapcsolatait az euróövezettel és a globális ellátási láncokkal: az integráltság visszalőhet.

Ebben az esetben az idei gyenge növekedés vagy a múlt évi stagnálás lebeg az elemzők szeme előtt a régióra tekintve. Egy ilyen úton az inflációs nyomást jelentő kínálati tényezők elfüstölnének, az Európai Központi Bank jóval a „semleges ráta” alá csökkentené kamatait, 

Egy ilyen helyzetben Csehország és Magyarország lenne leginkább kitéve a bajnak a régióban – vélik az ING elemzői – nagy, máris szenvedő autóiparuk okán. A cseh jegybank lenne az első, amely a semleges szint alá vágná kamatát, a román az utolsó – zárul az elemzés. 

Már mi fűzzük hozzá: az, hogy Nyugat-Európa nem segíti, hanem visszafogja a régiónkat, nem lenne az első eset, egy nagy hullámban ez már megtörtént az euróövezeti válság idején, valamivel több mint egy évtizeddel ezelőtt. Ettől eltekintve a régió felzárkózása volt a jellemző folyamat az integráció és az uniós források segítségével, a kölcsönös előnyök elve alapján, miközben egyesek – a szlovákok, a szlovének és a horvátok– ezt az eurózónához való csatlakozás, mások a kívül maradás útján képzelték el. A felzárkóztatási források politikai fegyverként való brüsszeli felhasználása az utóbbi évek fejleménye.