A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa hétfőn Washingtonban jóváhagyta a Szerbiával megkötött újabb, három évre vonatkozó együttműködési megállapodást, melyet politikai koordinációs eszköz (PCI) formájában valósítanak meg. Nem pénzügyi jellegű az együttműködés, nem tartalmaz készenléti hitelre vonatkozó tételt, csupán tanácsadói együttműködési programról van szó – közölte a szerb pénzügyminisztérium.
Sinisa Mali kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter szerint a szerbiai reformok továbbvitelének garanciája a megállapodás. Ebben Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy a költségvetési hiány jövőre sem lépi át a GDP 3 százalékát. Lehetővé válik a tervezett nagyberuházások folytatása, miközben az ország pénzügyei stabilak maradnak. A megállapodás tartalmazza a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos elemzések elkészítését, a nagyberuházásokat és az energetika területén tervezett beruházások hatásait is elemezni kell.
A közszférában foglalkoztattak száma és bérezésük is elemzések tárgya kell hogy legyen.
További támogatási összegek lehívására nincs szükség – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Az IMF küldöttsége Donal McGettigan vezetésével október derekán fejezte be a most decemberben lejáró korábbi készenléti hitelszerződésben foglaltak utolsó felülvizsgálatát. Mali azt is hozzátette, hogy Szerbia ma már befektetésre ajánlott ország a hitelminősítők szerint is. Az IMF legutóbbi elemzésében elismerően írtak az eredményekről, hiszen nőtt a foglalkoztatottság, csökken az infláció, bővül a gazdaság, és az eladósodottság szintje is csökken GDP-arányosan. Az elkövetkező években az IMF 4-5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Szerbia esetében, valamint a közvetlen külföldi beruházások növekedését. Az utóbbi értéke idén november végéig elérte a 4,467 milliárd eurós szintet.
A közelmúltban elfogadott új energiatörvény eltörölte a nukleáris energia alkalmazására vonatkozó moratóriumot. Szerbia kifejezetten támogatja a nukleáris és hidrogénenergia fejlesztését. Szerbia áramtermelése jelenleg közel 70 százalékban szénerőművekből származik. A kormány azonban kötelezettséget vállalt, hogy 2050-ig kivezetik ezt a környezetszennyező technológiát. Szakértők és politikusok szerint is, ehhez a megújuló források mellett nukleáris programra is szükség lesz. Az új energiatörvény utat nyitott az atomenergia felhasználásához is, a francia EdF (Électricité de France) pedig szerb sajtóhírek szerint már készíti is a tanulmányt a nukleáris energia szerbiai alkalmazásáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.