A dohányháború középpontjában a hevített dohánytermékek és a hagyományos cigaretták eltérő adóztatása áll, miközben az ukrán kormány célja a költségvetési bevételek növelése és az egészségügyi kockázatok csökkentése. A helyzetet tovább bonyolítja a nemzetközi tőkeerős vállalatok, a helyi gyártók és az egészségügyi szervezetek eltérő álláspontja.
Ukrajna EU-integrációs törekvései megkövetelik, hogy a dohánytermékek jövedéki adóját 2025-re az európai uniós minimumszinthez igazítsák. Ez a szint a hagyományos cigaretták esetében 90 euró ezer szálanként, amit az ország a 2017-ben elfogadott nyolcéves tervében vállalt. Az infláció, a háború gazdasági hatásai és a hrivnya árfolyamának változása miatt azonban az eredeti tervet módosítani kellett.
Az ukrán kormány most egy újabb törvénytervezeten dolgozik, amely szerint a hagyományos cigaretták adója fokozatosan éri el a kívánt szintet, míg a hevített dohánytermékek esetében alacsonyabb, 70,4 eurós adókulcsot vezetnének be. Ez a különbség az érintett iparági szereplők és civil szervezetek között éles ellentéteket szült.
Az Európai Unióban a dohánytermékek – köztük a hevített dohánytermékek – adóztatási gyakorlata jelentősen eltér az egyes tagállamok között. Az eltérések az adózási struktúrában és mértékekben is megfigyelhetők, ami azt tükrözi, hogy az egyes országok eltérően értelmezik a dohányzás visszaszorításának és a költségvetési bevételek maximalizálásának prioritásait.
Egyes tagállamok, például Németország és Franciaország, szigorúbb megközelítést alkalmaznak. Ezekben az országokban a hevített dohánytermékeket szinte azonos adószinttel terhelik, mint a hagyományos cigarettákat. A szabályozók szerint ennek célja az, hogy ne ösztönözzék a dohánytermékek bármilyen formájának fogyasztását, és következetesen kezeljék a dohányzással összefüggő egészségügyi kockázatokat.
Más tagállamok, például Olaszország és Lengyelország, alacsonyabb adókulcsokat alkalmaznak a hevített dohánytermékekre. Ezzel igyekeznek ösztönözni a dohányosokat a kevésbé károsnak tartott alternatívák használatára.
Az ilyen szabályozások azonban kritikákat váltanak ki, mivel a hevített dohánytermékek hosszú távú egészségügyi hatásairól még mindig korlátozott tudományos ismeret áll rendelkezésre.
A Growford Institute 2023-as elemzése szerint az EU-tagállamokban, ahol jelen vannak ezek a termékek, az adókulcs átlagosan 63 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos cigarettáké. Ez a gyakorlat arra utal, hogy a tagállamok gyakran pragmatikus megközelítést alkalmaznak, figyelembe véve a hevített dohánytermékek technológiai újdonságát és a fogyasztói szokások átalakulását.
Az EU jelenleg dolgozik az adózási keretrendszer egységesítésén. Az Európai Bizottság egyik kiemelt célja a dohánytermékek szabályozásának harmonizálása, különös tekintettel a hevített dohánytermékekre, amelyek elterjedtsége gyorsan növekszik. Az új szabályozás várhatóan pontosabb iránymutatást nyújt majd arról, hogy miként kell kezelni ezt az új kategóriát.
Ukrajna szempontjából a szabályozási eltérések különösen fontosak, mivel a hevített dohánytermékek eltérő adóztatása az európai normákhoz való igazodás mellett a multinacionális dohányipari vállalatok és a helyi gyártók közötti versenyt is befolyásolja. Az ukrán kormány ezért olyan megoldások kidolgozásán dolgozik, amelyek egyszerre felelnek meg az EU-s elvárásoknak és az ország gazdasági érdekeinek.
A hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettákhoz képest új kategóriát képviselnek, amelyek esetében az iparág szerint kisebb az egészségkárosító hatás. Az iparági szereplők, köztük a Philip Morris International és a Japan Tobacco International, azzal érvelnek, hogy az alacsonyabb adókulcs összhangban áll az európai gyakorlattal.
A hevített dohánytermékek népszerűsége különösen a fiatalok körében növekszik. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) 2024-es kutatása szerint
A kutatás arra is rámutatott, hogy a hevített dohánytermékek csomagolásán található figyelmeztetések kevésbé „ijesztők”, ami hozzájárulhat a termékek vonzerejéhez.
A hevített dohánytermékek piaca jelenleg szinte teljesen „fehér”, ellentétben a hagyományos cigaretták szegmensével, ahol az árnyékgazdaság aránya továbbra is magas. A Kantar adatai szerint a hagyományos cigaretták feketepiaci részesedése 2023 végén 25,7 százalék volt, míg 2024-re 14,6 százalékra csökkent.
A pénzügyminisztérium arra számít, hogy az alacsonyabb adózás ösztönözheti a hevített fajtákra való áttérést, ami hozzájárulhat a piac további fehéredéséhez. Ugyanakkor a Center for Economic Strategy számításai szerint
a hevített dohánytermékek kedvezőbb adózása 2025 és 2028 között akár 20 milliárd hrivnya (mintegy 188 milliárd forint) bevételkiesést okozhat.
Ez különösen fontos a háború okozta pénzügyi nyomás ismeretében, az országnak minden adóbevétel kritikus jelentőségű.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.