Hozzányúlnak a Heathrow repülőtérhez

Hosszú távú növekedésösztönző beruházási programot terjesztett elő szerdán Rachel Reeves brit pénzügyminiszter. A program messze legnagyobb egyedi elemeként Reeves bejelentette, hogy a munkáspárti brit kormány támogatja a London nyugati határában fekvő Heathrow repülőtér harmadik pályájának megépítését.

A pénzügyi tárca vezetője közölte, hogy a kormány nyárig szeretné megkapni az új futópálya megépítésére szóló beruházási javaslatokat, amelyeket gazdaságossági, jogi és környezetvédelmi hatásvizsgálatoknak vet alá. 

Hosszú út vezetett a Heathrow repülőtér bővítéséről való döntésig

A miniszter kiemelte, hogy Nagy-Britanniában az 1940-es évek óta nem épült új, teljes hosszúságú repülőtéri futópálya, és ez már a brit gazdaság egészének fejlődését akadályozza. Heathrow harmadik pályájának megépítése évtizedek óta heves környezetvédelmi viták és jogi csatározások tárgya. A Konzervatív Párt vezette előző kormány már 2018-ban jóváhagyta a beruházást, a döntést azonban Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere, valamint az érintett községi tanácsok és a környezetvédő csoportok megfellebbezték. A londoni felsőbíróság 2020-ban helyt adott a fellebbezéseknek, és az akkori kormány ezután levette a napirendről a kérdést. 

Rachel Reeves pénzügyminiszter szerdai beszédében azonban kijelentette: 

Heathrow a világ legnagyobb forgalmú két futópályás repülőtere, amely átlagosan 45 másodpercenként indít és fogad repülőgépeket. A légikikötőben tavaly 84 millió utas fordult meg, a teherforgalom értéke elérte a 200 milliárd fontot (98 ezer milliárd forint). 

A repülőtér forgalmának azonban külön törvény szab felső határt: Heathrow a jogszabály alapján évente legfeljebb 480 ezer járatot indíthat és fogadhat, és jelenleg csaknem teljes kapacitáskihasználtsággal működik. Szakértői becslések szerint a harmadik pálya megépítésével a járatok száma évi 720 ezerre, az utasoké 114 millióra lenne növelhető. 

Cél az európai Szilícium-völgy létrehozása

Rachel Reeves szerdai beszédében bejelentette azt is, hogy a kormány az oxfordi és a cambridge-i egyetemet összekapcsoló „növekedési folyosó” – Oxford-Cambridge Growth Corridor – létrehozását is tervezi. A brit pénzügyminiszter a magas technológiájú amerikai vállalatok fejlesztési és gyártási csomópontjára utalva úgy fogalmazott: a két egyetem kutatási és tudományos kapacitásait ötvöző program elvezethet „az európai Szilícium-völgy” kialakításához.