A kínai olaj- és földgáztermelés 2024-ben először haladta meg a 400 millió tonna kőolaj-egyenértéket – közölte az ázsiai ország energiaügyi hivatala. A növekedés 2023-hoz képest mintegy 10 millió tonna volt.
A termelés már a nyolcadik egymást követő évben nőtt – áll a hivatal közleményében. Az olajtermelés 1,8 százalékkal, 213 millió tonnára nőtt tavaly. Különösen a palaolaj-termelés bővült, több mint 30 százalékkal rekordszintre, 6 millió tonnára emelkedett.
Kína 246,4 milliárd köbméter földgázt termelt ki tavaly, 6,2 százalékkal többet 2023-hoz képest. A teljes mennyiségből mintegy 25 milliárd köbméter volt palagáz a NEA adatai szerint.
Érdemes megemlíteni, hogy a saját termelése mellett a világ második legnépesebb országa a gázimportot is felpörgette: tavaly 9,9 százalékkal, 131,69 millió tonnára nőtt, és elérte a 65,16 milliárd dollárt.
Ezzel szemben az olajimport 1,9 százalékkal, 553,41 millió tonnára csökkent, értéke 3,9 százalékkal, 324,79 milliárd dollárra mérséklődött. A távol-keleti óriás legnagyobb energiaszállítójának Oroszország számított.
Orosz olaj: Kína és India diktál az eladónak
Bár Ukrajna az év eleje óta nem továbbít orosz gázt, de a gázrendszere nem állt le, Európa pedig nem fagyott meg. „Biztos vagyok benne, hogy egy éven belül leáll az orosz olaj tranzitja is, ami a Kremlt további hatmilliárd dollártól fosztja meg” – ezt Szergij Makogon, az ukrán gázhálózatot üzemeltető társaság korábbi vezérigazgatója vetítette előre. Az orosz olaj fő vevője Kína és India.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.