Kína orosz olajban tocsog és zsákolja az orosz gázt – ennyit értek a szankciók
Kína gázimportja tavaly 9,9 százalékkal, 131,69 millió tonnára nőtt, miközben olajimportja 1,9 százalékkal, 553,41 millió tonnára csökkent – közölte a kínai vámhatóság. A gázimport értéke 1,2 százalékkal, 65,16 milliárd dollárra emelkedett, míg az olajimporté 3,9 százalékkal, 324,79 milliárd dollárra csökkent.
Az ázsiai ország legnagyobb energiaszállítójának Oroszország számított: Peking 107 millió tonna kőolajat vásárolt Oroszországtól, 24 százalékkal többet 2023-hoz viszonyítva és 8 millió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) importált, ami 23 százalékos növekedés. A Szibéria Ereje gázvezetéken az orosz gázszállítás másfélszeresére, 22,7 milliárd köbméterre nőtt.
A távol-keleti ország teljes olajimportja 2023-ban – a megelőző évhez képest – 11 százalékkal, 563,99 millió tonnára nőtt, a gázimport pedig 9,9 százalékkal, 119,97 millió tonnára emelkedett. 2023-ban Kína 337,49 milliárd dollárt fizetett az olajimportért, 7,7 százalékkal kevesebbet, mint 2022-ben, miközben a gázszámlája 8,1 százalékkal, 64,34 milliárd dollárra csökkent.
Érdemes megemlíteni, hogy a világ második legnépesebb országa nem ítélte el Oroszországot az orosz–ukrán háború kitörése után és elutasította a szankciókat bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget.
Dől a gáz Magyarországról Szlovákiába
A Magyarországra beérkező földgáz mintegy harmada északi szomszédunknál landol a péntek délutáni állapot alapján. Szlovákia január 1-je óta nem jut orosz földgázhoz, mert lejárt az orosz–ukrán tranzitmegállapodás.
