
Tovább csillog az arany, miután az elképzelhetetlen immár lehetőséggé vált
Újabb hét, újabb rekord az arany árfolyamában. A piacon egészen vad spekulációk is elterjedtek arról, hogy mi állhat a hirtelen feltámadt kereslet mögött.

Az egyik nyilvánvaló magyarázat a geopolitikai zavarokban keresendő. A másik az amerikai elnök büntetővám-fenyegetéseinek várt inflációs hatása. Van azonban egy harmadik, kevésbé észrevett tényező is: Scott Bessent, az alapkezelőből lett amerikai pénzügyminiszter volt kollégái az amerikai aranykészletek felértékelődéséről spekulálnak.
Az arany és az átértékelési tartalék
Jelenleg ezt a készletet unciánként mindössze 42 dolláron értékelik a nemzeti számlákon. A Financial Times értesülései szerint azonban ha ezt az állományt a jelenlegi értéken – unciánként 2800 dolláron – szerepeltetnék a könyvekben, akkor 800 milliárd dollár érkezne váratlanul az államkincstár számlájára. Ez jelentősen csökkenthetné az idei államkötvény-kibocsátási szükségletet.
A jelenlegi piaci értékre történő átértékelés automatikusan javítaná az amerikai mérleget
– mondja David Teeters, az IESE üzleti iskola munkatársa, aki megjegyzi, hogy ha az arany ára tovább emelkedik, ez a potenciális lehetőség még vonzóbbá válik.
Valószínű, hogy a kérdésben a végső szót Donaldt Trump mondja majd ki, de a dörzsölt tőkepiaci róka Bessent véleménye sokat nyom majd a latban. Mindenesetre az a tény, hogy ezek a vad spekulációk kavarognak, három kulcsfontosságú pontra hívja fel a figyelmet.
Először is: a befektetők tudják, hogy
Bessent kénytelen kreatív lenni, tekintettel az ijesztő költségvetési lyukra.
A szeptember végével záródott pénzügyi évben a költségvetési hiány 1832,8 milliárd dollár volt, 8,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A hiány a 2024-es pénzügyi évben a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,4 százaléka volt az egy évvel korábbi 6,2 százalék után.

A képviselőházi republikánusok egy masszív adócsökkentési törvényjavaslaton gondolkodnak – Trump kampányígéreteinek megfelelően –, amely „akár 5,5 milliárd dolláros nettó elsődleges hiánynövekedést” eredményezne, és „a következő évtizedben körülbelül 1,3 milliárd dollárral növelné a kamatköltségeket” a Committee for a Responsible Fiscal Budget számításai szerint. Ez tavasszal riadalmat kelthet a kötvénypiacokon.
Bár vannak potenciális költségmegtakarítások, a költségvetési felelősségvállalás egyetlen módja a jelentős adóemelés
– érvel Robert Rubin, a demokrata Bill Clinton volt pénzügyminisztere. A republikánusok azonban úgy félnek az adóemeléstől, mint az ördög a tömjénfüsttől, nem valószínű, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnának – főleg amikor egy méretes adócsökkentési csomagon dolgoznak.
Devizás trükkök
Másodszor, Bessentnek a fiskális trükkök mellett devizás trükkökre is szüksége van. Ahogy JD Vance, Trump alelnök tavaly a kongresszusban elmondta, szerintük a dollár erősen túlértékelt – részben tartalékdeviza jellege miatt –, s ez súlyosan rontja az amerikai export versenyképességét. A probléma ott van, hogy
hiába szeretne gyengébb dollárárfolyamot Trump, ha e mellett meg akarja tartani a zöldhasú globális dominanciáját.
Ez utóbbi ugyanis folyamatos dollárkeresletet jelent, ami alaphangon is erősíti az amerikai devizát. Ha az elnök beváltja fenyegetését, és bevezeti a vámokat, ezek szintén az erősebb dollár irányába mutatnak.
Néhány piaci elemző szerint azonban az ellentmondás feloldható lenne, ha a kincstár tolerálná, vagy lehetővé tenné, hogy az arany dráguljon a dollárral szemben.
Itt érkezünk el a harmadik ponthoz. A Trump gazdasági tanácsadói testületét vezető Stephen Miran egy tavalyi elemzése szerint (amely egyébként erősen egybevág Bessent kommunikációjával is) a befektetőknek arra kell számítaniuk, hogy a vámokat kezdetben drámai tárgyalási taktikaként fogják használni – ahogy például Kanada és Mexikó esetében ez meg is történt.
Később a vám a bevételek növelése és a geopolitikai szövetségesek definiálásának eszköze lesz. Az elemzés szerint a dollár tartalékstátusa és az amerikai katonai dominancia olyan szorosan összefonódik, hogy
a Fehér Ház arra kényszerítheti az USA biztonsági ernyőjét élvező országokat, hogy nagyon hosszú lejáratú kincstárjegyek vásárlásával finanszírozzák a hiányt.
Keskeny a politikai mezsgye
Ami még meglepőbb, Miran azt jósolja, hogy bár a vámok kezdetben erősíteni fogják a dollárt, azonban ezt követően a zöldhasú árfolyama végül csökkenni fog, még akkor is, ha a Fehér Ház megvédi a tartalékvaluta státuszát. Hogyan? Miran több taktikát is felvázol, többek között
- a Federal Reserve „önkéntes” együttműködését és
 - egy többoldalú dollárleértékelési megállapodást.
Ezek az ötletek őrültségnek tűnhetnek. Miran maga is elismeri, hogy 
az ilyen taktikák „lényeges negatív következmények nélküli megvalósításához vezető politikai út keskeny”.
„Ha elkezdenek játszadozni a dollár gyengülésével, az rendkívül kockázatos lehet” – kommentálta a helyzetet Rubin. Miran elemzése azonban azt mutatja, hogy az egykor elképzelhetetlen ötletek mostanra teljesen elképzelhetővé váltak. Így nem meglepő, hogy az arany jelenleg jobban teljesít, mint a bitcoin; mint ahogy az sem, hogy a kereskedők aranyrudakat repítenek a londoni páncéltermekből New Yorkba.



