Kirajzolta Trump célpontjait az amerikai külkereskedelmi jelentés

Csaknem rekordszintre szökött fel az Egyesült Államok külkereskedelmi hiánya a Donald Trump januári elnöki beiktatása előtti hónapban. Aki a szerdán közölt számokat bogarássza, bőven nyerhet információt és magyarázatot arról, kikkel szemben és miért igyekezhet az új elnök, ha ígéretét betartja, az amerikai pozíciókat javítani, akár új vámok kivetésével, akár más utakon, netán tárgyalásokkal. Az adatok ráadásul „nagyítóként” működnek, hiszen november elején már ismert volt, hogy Trump lesz az elnök, az amerikai vállalatok ezért előre bevásároltak olyan árukból, amelyekről azt gondolták, új vámok drágíthatják meg őket az új adminisztráció alatt.

Az amerikai külkereskedelmi mérleg hiánya decemberben összesen 98,4 milliárd dollárra rúgott. 

Az év utolsó hónapjában az import értéke az inflációs hatásokat nem számítva 3,5 százalékkal nőtt, az export 2,6 százalékkal csökkent – jelentette a Bloomberg. Világosan illusztrálva a „Trump-hatást”, amibe beleértendő az is, hogy erősítette a dollárt. Ami magának Trumpnak sem lehet ínyére, hiszen az erősebb dollár olcsóbbá teszi az importot és kevésbé jövedelmezővé az exportot. 

Amerikai külkereskedelmi hiány: évtizedek óta nő, Trump történelmet írna

A decemberi deficit a valaha mért legnagyobb összeg lenne, ha 2022 márciusában nem jegyeztek volna fel egy 100 milliárd dollárt is valamivel meghaladó számot, miután a világjárvány utóhatásai, a beszállítási problémák, helyi hiányok és az ukrajnai háború kirobbanása teljesen összekavarták a világkereskedelmet az évtized elején.

Novemberben még „csak” 78,9 milliárd dollár volt a deficit, októberben 74,2 milliárd. Ha leszámítjuk a „Trump-import” hatását, még akkor is hatalmas hiányról beszélhetünk, és a több évtizedet átfedő grafikon egyértelmű trendnek mutatja a növekedését. Az amerikaiak egyre többet vásárolnak a világból ahhoz képest, mint amit eladnak külföldön.   

Az előző évtized második fele, amikor Trump először elnök volt, még 40 milliárd dollár körüli havi deficitekről szólt, ez azóta majdnem duplázódott. Még visszább tekintve: körülbelül 1980-ig a mérleg szinte egyensúlyban volt, mint másutt is a világban. 

Aztán jött a globalizáció, a világkereskedelem berobbant, és az 1990-es évektől egyre nő az amerikai hiány. A kezdő időpont egybeesik az USA egyetlen világhatalommá válásával, a német külkereskedelmi többlet duzzadásának kezdetével (aminek Trump nélkül is véget vetettek a német bajok), és alig előzi meg a mára második világhatalommá vált Kína gazdasági felemelkedése és a kínai külkereskedelmi többlet felszaladása kezdetét.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ugyanebben az időszakban, mintegy harminc év alatt megduplázódott a nagy költségvetési deficitekkel működő Egyesült Államok GDP-arányos államadóssága (tavaly 124 százalékra), még inkább világos: Donald Trump történelmet ír, ha sikerül megfordítania a külkereskedelmi hány növekedését, mérsékelve egy jelentős gazdasági veszélyfaktort. 

A nagy kereskedelmi „bűnösök”: Kína, Mexikó, Vietnám, Európa

Hiányt lefaragni vámmal, nyomásgyakorlással, egyezkedéssel ott lehet, ahol nagy. Lenti táblázatunkhoz nem is kell sok magyarázat, legfeljebb annyit érdemes kiemelni, hogy

• az Európai Uniót nem országonként, hanem egy tömbként kezeli az Egyesült Államok ebben az értelemben.
• Nem véletlen, hogy a lista elején szereplő Írországot vagy Tajvant a tarifalatolgatások során keveset halljuk emlegetni: egyes országokhoz fűződő speciális érdekek felülírhatják a mérlegszempontot.
• Magyarország úgy fért be az első 20-ba, egyedül a közép-európaiak közül, hogy a külkereskedelmi forgalom tekintetében csak a 41., és a többletét úgy tudta növelni, hogy közben legendásan rossz viszonyban volt Joe Biden demokrata adminisztrációjával, ami Trump alatt az ellenkezőjére változott.