Már sejteket is lehet nyomtatni – új út a szervátültetés felé

Korszakos biotechnológiai Roszatom-fejlesztéseket mutattak be a moszkvai Jövő Technológiáinak Fórumán, amelyet február 20–21-én már a harmadik alkalommal rendezett meg a Roszatom, a Gazprombank és Moszkva önkormányzata.

A csúcstechnológiák és innovatív tudományos fejlesztések között a Roszatom egy olyan új biotechnológia eljárást mutatott be, amely forradalmasíthatja a szervátültetést. A szervnyomtatással a páciens sejtjeiből állíthatók elő erek, illetve további fejlesztésekkel pótolhatóvá válnak majd a sérült szövetek és akár a szervek is. Ezzel akár a donorszervek is kiválthatók a Roszatom közleménye szerint.

Már folynak a Roszatom biotechnológiai fejlesztésének állatkísérletei

Az egyedülálló eljárást Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója mutatta be: ultrahangos akusztikus mezőben sikerült egy 10 centiméter hosszúságú érszakaszt előállítani. A várakozások szerint az eljárás

• a szívkoszorúér
• és más érrendszeri betegségek,
• a trombózis,
• illetve a visszerek

gyógyításában hozhat áttörést. Már folynak az állatkísérletek annak igazolására, hogy az így előállított érszakasz kompatibilis, és képes megfelelően szervesülni. Az eljárás továbbfejlesztésével lehetővé válik akár a sérült szövetek és teljes szervek helyreállítása is.

„A Roszatom tudósai áttörést jelentő kutatást és fejlesztést végeznek az egészségügy területén, hogy növeljék az emberi élettartamot és javítsák az életminőséget. Nemsokára az orvosok az őssejtekkel helyreállíthatják a sérült szöveteket és szerveket. Az eljárás segítségével tanulmányozhatják a különböző betegségeket és új gyógyszereket tesztelhetnek. A számos tudományág, köztük a fizikai, biológiai és informatikai technológia metszéspontjában zajló fejlesztés közelebb hozza a jövő orvostudományát” – közölte a rendezvényen a Roszatom vezetője.

Szuper bionyomtató fejlesztését tervezik 2030-ig

A biotechnológiai fejlesztéssel foglalkozó troicki tudományos kutatóintézet additív technológiai is biomérnöki szakembere, Jegor Plahotnyuk a részletekről elmondta, hogy 2030-ig ki kívánnak fejleszteni egy mágneses-akusztikus bioprintert, amelynek segítségével nemcsak egyszerű érszakaszokat, de akár bonyolult érhálózatokat is létre tudnak hozni, illetve erre alapozva szerveket, például a májat reprodukáló szöveteket is. Jegor Plahotnyuk szerint mindez forradalmasíthatja a szerváltültetéseket, 

A kvamtumszámítógépek élmezőnyében

A jövő technológiájának moszkvai fórumán a Roszatom egy másik fejlesztéséről is szó volt. A Kvantumtechnológiák az új lehetőségek határán című rendezvényen megvitatták a kvantumszámítógépek gyakorlati alkalmazásának lehetőségét az orosz gazdaságban és a társadalomban 2030-ig. Elhangzott, hogy a Roszatom égisze alatt 2020 és 2024 között zajlott fejlesztések nyomán 

Jekatyerina Szolnceva, a Roszatom kvantumtechnológiai részlegének igazgatója javasolta, hogy hozzanak létre egy közös orosz platformot azoknak az ipari alkalmazásoknak a meghatározására, amelyekhez nélkülözhetetlen lesz a kvantumszámítógép használata.

Az atomipar is várja a kvantumszámítógépeket

Ennek kapcsán kifejtette, hogy a nukleáris ipar hatalmas számítási igénye miatt egyedülálló lehetőséget biztosít a kvantumtechnológia tesztelésére és gyakorlati alkalmazására. „Azon dolgozunk, hogy ezt az előnyt kihasználjuk. Közös munkára hívjuk ezért az ipari partnereket, és a tervezett kísérleti projektek keretében megerősítésre vár, hogy milyen hatékonysággal hasznosulhat a kvantumtechnológia az iparban, a Roszatom partnereinél, illetve egész Oroszországban. Erre szolgál a kvantumtechnológia alkalmazásának és fejlesztésének javasolt egységes platformja. Mivel a vállalatoknak hozzáférést adunk a kvantumszámítógéppel megoldható ipari feladatok listájához, ez bővíti a technológia használatát és növeli a termelékenységet” – hangsúlyozta Jekatyerina Szolnceva.