Az Európai Bizottság új cselekvési tervet terjesztett elő, amely rövid távú intézkedésekkel csökkentené az energiaköltségeket, elősegítené az energiaunió megvalósítását, ösztönözné a beruházásokat, és felkészítené az EU-t az esetleges energiaválságokra – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A testület szerint a terv (az ugyancsak szerdán bemutatott tiszta ipari megállapodás egyik kulcselemeként) nemcsak a magas energiaárakkal küzdő háztartásoknak nyújt segítséget, hanem az ipari szereplők számára is enyhülést hoz, csökkentve a termelési költségeket.
A becslések szerint 2025-ben 45 milliárd euró, 2030-ra pedig már 130 milliárd euró éves megtakarítás érhető el, amely 2040-re elérheti a 260 milliárd eurót.
A kezdeményezés ugyancsak kiemelt figyelmet fordít azokra a strukturális kihívásokra, amelyek magas energiaköltségeket eredményeznek az EU-ban, különösen az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségre és az európai villamosenergia-rendszer integrációjának hiányára.
A bizottság a villamosenergia-díjak három fő összetevőjére összpontosít:
Az ajánlások között szerepel a tagállamok számára az áramhoz kapcsolódó nemzeti adók csökkentése, valamint az energiafogyasztók számára a szolgáltatóváltás megkönnyítése. A testület emellett iránymutatást ad ki a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogyan ösztönözzék a fogyasztókat az energiafogyasztás csökkentésére a csúcsidőszakokban, valamint további intézkedésekkel segíti az energiaárak stabilizálását.
A terv célja, hogy hosszú távon egy jobban integrált, hatékonyan működő és dekarbonizált energiapiacot hozzon létre, amely a legjobb védelmet nyújtja az árak ingadozása ellen.
Ennek érdekében a bizottság további hálózati összeköttetéseket, erősebb elektromos hálózatokat és a határokon átnyúló energiakereskedelem fellendítését tervezi, miközben előmozdítja a fűtési és hűtési szektor dekarbonizációját, a magántőke bevonását és az energiaágazat digitalizációját.
Újra bajba került a német energiaipar: Berlinben könyörögnek a gáztárolási célok csökkentéséért
Óriási a feszültség az energiapiacon, amit az uniós szabályozások okoztak. A német szolgáltatók azért lobbiznak Berlinben, hogy a kormány a gáztárolók kötelező téli töltöttségi szintjét 90-ről 80 százalékra csökkentse.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.