A magyar inflációs elképedésnek megörült egy másik ország devizája

Megugrott a forint árfolyama, miután kiderült, hogy januárban a pesszimista várakozásokat is meghaladta a magyar infláció. Hasonlóképpen viselkedett a zloty is. Nem kijelenthető, hogy a kettő között összefüggés van, de azt tudjuk, hogy a lengyelek ezután közlik saját januári inflációs számaikat, és a régió piacain gyakran vannak hasonló ármozgások. Mindenesetre a régiós devizamozgások újra ráirányítják a figyelmet, hogy az árfolyamokat a nemzetközi „alapszélen”, az euró-dollár mozgásán kívül bizonyos helyi tényezők is alakítják. A jövő így könnyebben olvasható.

Az inflációs adatok közlését követően a forint ugrásszerűen, 403,2 közelébe erősödött az euró ellenében, 404,9 közeléből, majdnem négy hónapos csúcsra és a 400-as pszichológiai határt közelítgetve. A reakció logikus, hiszen a vártnál magasabb infláció szigorúbb jegybanki politikát, azaz a korábban számítgatottnál magasabb kamatokat vetít előre.

Ugyanígy mozgott a lengyel zloty is, bár a forint negyed százaléknál is nagyobb megugrását nem tudta követni, sőt a hétfői csúcspontját sem érte el. A két deviza erősödését ítélhetnénk nemzetközi hátterűnek is, hiszen a dollár épp visszavonulóban van az euró ellenében, és az ilyen kereskedés tipikusan használ a régiónk devizáinak. Csakhogy a cseh korona ezúttal pont ellentétesen mozgott, és a délelőtt végére körülbelül negyed százalékot gyengült az eurókeresztben.

A cseh infláció másfelé mozdult januárban, a lengyelt még nem tudjuk 

Mi az azonosság az adott helyzetben a zloty és a forint, és a különbség kettejük és a cseh korona között? 

Zloty-korona viszonylatban: a csehek már közölték januári inflációs adatukat, a lengyelek azonban még nem, és az utóbbiak számára óvó jel lehet a kellemetlen magyar meglepetés, tekintve, hogy a lengyel infláció a magyarral van egy „régióban”, nem a csehvel. 

A cseh infláció a magyarral pont ellentétesen mozogva a decemberi 3 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött, ami az ő esetükben valószínűbbé teszi, hogy a cseh jegybank a gazdaság ösztönzése céljából tovább tudja majd csökkenteni kamatait. Ebből már érthető, hogy a cseh korona nem száguld.

A magyar inflációs emelkedésből – pénteken derül ki, hogy ez lesz-e a lengyelek sorsa is – a következő konklúziót vonta le az ING elemzője, Virovácz Péter:

A forint árfolyamának ez a kilátás használ.

Magyar árstop, lengyel sapka az áramáron

Mindezeket tekintve nem meglepő, hogy nem a cseheknél törik a fejüket árbefagyasztásokon, miközben a keddi nap nálunk és a lengyeleknél egymásra rímelő híreket hozott.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az árstopok bevezetésének lehetőségét emlegette. 

A lengyel klímaügyi miniszter arról beszélt, afelé hajlik a helyzet, hogy a harmadik negyedévet követően is megtartsák a háztartási áramárakra helyezett sapkát. Nyúlik, mint a rétes: a jobboldali előd hozta intézkedést Donald Tusk kormánya már korábban is meghosszabbította.

A forint árfolyama: ezekre a (helyi) hírekre figyeljünk!

Mindebből már kirajzolódik, mire lesz érdemes figyelnie a dollár izmain kívül a következő hónapokban annak, aki előre latolgatja a forint árfolyamát (vagy akár a zlotyét és a cseh koronáét):

• Az inflációs adatokra. Rosszabb inflációs kilátás erősebb árfolyamot jelenthet az adott deviza számára.
• A jegybanki döntésekre és kommentárokra. Szigorú (kamatait valószínűleg nem csökkentő) jegybank erősebb devizát valószínűsít. Ebből a szempontból minden bizonnyal árgus szemekkel figyelik majd a piacon az MNB-től érkező jelzéseket, miután márciusban Varga Mihály váltja Matolcsy Györgyöt az intézmény élén. Eddig különösebb félelmet ezen a fronton nem lehetett tapasztalni a piacon: ha fellazuló monetáris politikát várnának, nem döngetne többhavi csúcsokat a forint.
• Az inflációt befolyásoló kormányzati intézkedésekre. Jelentős költekezés forinterősítő hatású lehet, sőt, már önmagában az is, ha nem ez történik, de a pénzügyi piacokon ez a téma. Árstopok, árbefagyasztások bevezetése, emlegetése ugyanakkor nehezen kiszámítható hatású az árfolyamra.  Ilyenkor mindig a kivezetésük időpontjára is előretekint a piac, és ha a piaci szakemberek (nem a politikusok) újabb inflációs sokkot várnak a kivezetésüktől, akár erősíthetik is a helyi deviza árfolyamát. Ha azonban közben a gazdaság teljesítménye is gyengül, akkor ki tudja.   
• Az inflációt befolyásoló béremelési döntésekre. A bérkiáramlás túlzott, ha erős inflációkeltő hatása várható: ez ugyan baj volna, de a forint vagy az adott deviza árfolyamára erősítő hatású lehet.
• Fogyasztói bojkottokra. Eredményes bojkott elvileg elveheti az üzletláncok kedvét az áremelésektől, ami a helyi deviza árfolyamát nem segíti. A legutóbbi horvátországi bojkott azonban, úgy tűnik, nem volt sikeres, kiderül, hogy magyarországi követőinek mire futja.