Legbuzgóbb NATO-szövetségese mondott nemet Trumpnak, ezt meg fogja jegyezni
Lengyelország nem küldi a Közel-Keletre egyik Patriot ütegét sem, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok erre kérte – jelentette be Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter. A politikus hangsúlyozta: a Patriot-rendszerek a lengyel égbolt és a NATO keleti szárnyának védelmét szolgálják, ezért nem tervezik áthelyezésüket.
A lengyel sajtó szerint Washington informálisan jelezte, hogy szívesen venné, ha Lengyelország egy Patriot-üteget és PAC-3 típusú rakétákat telepítene át a térségbe, az Iránnal kapcsolatos műveletek támogatására. A lengyel vezetés azonban határozottan nemet mondott erre. Cezary Tomczyk védelmiminiszter-helyettes is megerősítette: a rendszerekre Lengyelországnak van szüksége.
Zbigniew Bogucki, az államfő egyik vezető tanácsadója hozzátette, hogy Lengyelország továbbra is elkötelezett amerikai szövetséges, ugyanakkor jelentős nyomás nehezedik az országra saját fegyveres erőinek megerősítése érdekében. Donald Tusk miniszterelnök korábban már kijelentette, hogy Lengyelország nem küld csapatokat, mivel a háború nem érinti közvetlenül az országot.
A közel-keleti háború kiélezte a feszültségeket a NATO-n belül
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított összehangolt légi csapásokat Irán ellen, amelyek katonai célpontokat, nukleáris létesítményeket és vezetőket vettek célba. Washington és Tel-Aviv a műveletet nem jelezte előre a NATO-szövetségeseknek, ami feszültséget okozott az atlanti szövetségen belül.
Válaszul Irán lezárta a Hormuzi-szorost, ami jelentős áremelkedést okozott az olaj- és gázpiacokon. Az amerikai vezetés ezt követően segítséget kért európai szövetségeseitől a szoros biztosításához és a logisztikai támogatásához.
Több NATO-tagállam azonban elutasította a kérést, mivel nem voltak bevonva a döntéshozatalba, és nem tekintik saját háborújuknak a konfliktust.
Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez az egyik legélesebb európai kritikusa Donald Trumpnak. Sánchez illegálisnak nevezte az Irán elleni amerikai-izraeli háborút, és határozottan elutasította azt a követelést is, hogy Spanyolország a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra.
Emiatt az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio kijelentette: az amerikai vezetés felülvizsgálhatja a NATO-val fenntartott kapcsolatát, miután véget ér a közel-keleti háború.
Hiába ígérte Trump a fúrás fellendítését, az amerikai olajtermelés nem nő akkorát, hogy lenyomja az árakat
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata miatt négyéves csúcs közelében az olajár, de ezen a legnagyobb termelő Egyesült Államok nem tud segíteni a kibocsátás fokozásával. Bár Donald Trump az elnökválasztási kampányban az amerikai olajtermelés felfuttatását ígérte, ez azóta se következett be, és nem is fognak újabb projektekbe kezdeni a cégek, ha az olaj ára nem marad tartósan száz dollár felett.
