Beütött a valóság: brutálisan visszavágta az idei GDP-növekedési célját Németország az iráni háború miatt
Az iráni háború következményei miatt a vezető gazdaságkutató intézetek jelentősen csökkentették a német gazdaságra vonatkozó előrejelzéseiket. A német kormány szerdán közzétett közös gazdasági előrejelzése szerint most már csak 0,6 százalékos GDP-növekedés várható 2026-ban – írja a Die Welt.
Gyűlnek a sötét felhők: drasztikusan megvágta az idei GDP-növekedési célját a német kormány az iráni háború miatt
Őszi előrejelzésükben a közgazdászok ennek több mint kétszeresére, 1,3 százalékra számítottak. Ráadásul az idei alacsonyabb GDP-bővülés a jövő évire is hatással lesz. A 2027-es évre vonatkozó előrejelzésüket a szakértők 1,4 százalékról 0,9 százalékra csökkentették.
Az iráni háború nyomán bekövetkezett energiaársokk akadályozza a fellendülést
– mondta Timo Wollmershauser, a müncheni Ifo Intézet gazdasági előrejelzésekért felelős vezetője. „Ugyanakkor az expanzív fiskális politika támogatja a hazai gazdaságot és megakadályozza a meredekebb visszaesést.”
A tavaszi jelentés azzal a címmel jelent meg a német lap szerint, hogy „az energiaársokk beárnyékolja a fiskális impulzust – a növekedési erők kiapadnak”. Az iráni háború felfelé hajtja az energiaköltségeket, ezért az intézetek magasabb inflációra számítanak.
Idén a fogyasztói árak várhatóan átlagosan 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig további 2,9 százalékkal emelkednek. Korábban a közgazdászok csak 2,0 és 2,3 százalékot jósoltak.
Az inflációs ráta márciusban 2,7 százalékra emelkedett, ami a 2024 eleje óta mért legmagasabb szint. „A vásárlóerő csökkenése hatással van a magánfogyasztásra” – magyarázták az intézetek. A háztartási kiadások 2025-ös, 1,6 százalékos észrevehető növekedése után idén és jövőre csak enyhe, 0,4 százalékos növekedés várható.
„Bátor reformokra van szükség”
Az elemzőintézetek szerint olyan növekedési politikára van szükség, amely felszámolja a magángazdaságra nehezedő bürokratikus akadályokat. Ennek magában kell foglalnia a munkavállalási ösztönzők megerősítését, valamint a beruházások és az innováció feltételeinek javítását. Például a házastársak és élettársak ingyenes társbiztosítása a törvényes egészségbiztosításban perverz ösztönzőket teremt. Az adóteher nemzetközi összehasonlításban különösen magas. A magasabb havi bruttó jövedelem nem mindig jelent észrevehetően magasabb nettó jövedelmet.
Katherina Reiche szövetségi gazdasági miniszter egyértelmű üzenetet fogalmazott: „A közel-keleti konfliktus fokozza a nyomást a német politikusokra, hogy következetesen foglalkozzanak a strukturális reformokkal” – magyarázta, majd elismerte, hogy növekedési kilátások sokkal gyengébbek a korábban vártnál. Ezért szerinte bátor reformokra van szükség.
A magyar gazdaságra is hatással lehet a németek szenvedése
Magyarország legyfontosabb exportpartnere Németország, így a német GDP visszavágása vélhetően a magyart is érinteni fogja. Bár a magyar kormány 3 százalék körüli növekedést vár idén, az elemzők 2 százalékos bővülést jósolnak. Ez egyébként megegyezik a jegybank prognózisával. A Magyar Nemzeti Bank két hete publikált márciusi inflációs jelentésében
- 2,4 százalékról 1,7 százalékra rontotta a növekedési előrejelzését,
- miközben az inflációt megemelte a korábbi 3,2 százalékról 3,7 százalékra.
A romló kilátásokat a jegybankárok az iráni háború miatt begyűrűző magasabb inflációs nyomással és a vártnál gyengébb feldolgozóipari aktivitásával magyarázták.
