Régiós bajnok Magyarország Amerikában egy olyan területen, amire nem is gondoltunk

Megugrik, zuhan a magyar forint, részvény, állampapír – ilyenkor gyakran hallunk a dollár hatalmas befolyásoló erejéről a feltörekvő gazdaságok piacain. Kevesebbet egy olyan amerikai befektetési eszközről, amely hozzájárul, hogy az ingadozások a magyar piacon – és a lengyelen – nagyobbak, mint Csehországban vagy Romániában.

Ami a forintot – és a zlotyt – illeti, a más régiós devizákhoz hasonló nagyobb ingadozási „kedvüket” az is magyarázza, hogy hagyományosan ezek a régió legjelentősebb forgalmú devizái: ha olyan hír van, ami a feltörekvő piacokat általában, vagy külön az európai feltörekvőket befolyásolná, a piaci résztvevők általában a forintot vagy a zlotyt találják meg. „Régiós proxyk” – mondják a piacon. 

A dollár jelentős mozgása annak ellenére is jelentősen képes megmozgatni a régiónk devizáit, hogy ezeknek a mozgását inkább az euróhoz, nem a zöldhasúhoz képest szokták követni (hiszen az euróövezettel sokkal erősebb a régiónk gazdasági összefonódottsága, mint az USA-val). 

A dollár mozgásán kívül azonban létezik egy másik csatorna is, amelyen keresztül az óceánon túli befektetők hangulata és döntései megjelennek a magyar és a lengyel piacok mozgásaiban – és méretarányosan ez a hatás Magyarországon a legerőteljesebb.

Az amerikai tőzsdén jegyzett alapok (ETF-ek) hatalmas mennyiségben kereskednek feltörekvő gazdaságok kötvényeivel és részvényeivel. 

Az ETF-ek és a magyar piac: a régiós bajnok Magyarország

A Bloomberg hetente közli ezeknek a feltörekvő piaci alapoknak az adatait régiókra, sőt országokra lebontva, arról hogy egy-egy eszközt tekintve mennyi pénz folyik be, illetve ki.

Ezeket az adatokat tanulmányozva juthatunk arra, hogy a magyar és a lengyel eszközök a régiónkban messze nagyobb figyelmet kapnak az óceánon túl, mint a csehek vagy a románok. A piacok méretével arányosan az abszolút bajnok: Magyarország.

A múlt héten az ETF-ek 

• Lengyelországban 2,84 milliárd dollár vagyonnal rendelkeztek, 
• Magyarországon 1,412 milliárddal (ami méretarányosan nagyobb, hiszen a lengyel államadósság a magyarnak majd háromszorosa, a lengyel tőzsde kapitalizációja pedig a magyarnak nyolc-kilencszerese).    
• Ugyanakkor a cseh állomány csak 665 millió dollár,
• a román pedig 835 millió.

Amerikai ETF-ek: állampapír és részvény, de a forint árfolyamát is befolyásolhatják

Miért így alakultak az erőviszonyok, hosszú volna elemezni, de alapvetően a helyi piacok és szabályozásuk fejlődése és mérete határozhatta meg. A statisztikában nem szerepelnek a devizák, a  kivont vagy betett pénzmennyiségek azonban akkorák, és olyan befolyásos helyekről mozognak, hogy minden bizonnyal a devizaárfolyamokat is képesek befolyásolni, akár a forint árfolyamát is.

Különösebb elemzés nélkül, csak egy friss példával: 

A múlt hetet megelőző héten nettó 6 millió dollár folyt be a magyar piacra az amerikai ETF-ekből a Bloomberg adatai szerint, főleg államkötvénybe, a múlt héten azonban ez megfordult, bár fele mennyiségű volt az eladás. 

Ez az államkötvényhozamokon és a forint euróval szembeni árfolyamában is követhető. A magyar 10 éves állampapír hozama a január közepi 7,075 százalékos csúcsról  elindult lefelé (árfolyamban ez erősödést jelent), majd a múlt heti 6,6 közeléből indult el újra felfelé. A beáramlás közepette a forint 414 környékéről 408-on túlra erősödött, majd a múlt héten kilaposodott a görbe és jelenleg is nyomás nehezedik a forintra. Nagyjából ugyanezt a pályát írta le a zloty és a lengyel hozam is.

A szépséghiba, hogy a Bloomberg-összesítést, mindig a következő hét elején lehet csak látni, de a trendekre mégis csak lehet belőle következtetni. A pénzügyi piacok kereskedők pedig már menet közben is tapasztalják ezt az áramlást. 

A tranzakciók forint árfolyamra gyakorolt hatását nem feltétlenül direktnek kell gondolnunk, hiszen a forint devizapiacon a napi forgalom az egymilliárd eurót is megközelíti. Inkább arról van szó, hogy olyan hatások működnek ezen a piacon, amelyeket ezek a számok és trendek kimutathatóvá tesznek.

A trend: tőkekivonás, magasabb hozam az állampapírokon

Ha kicsit hosszabb távra visszatekintve figyeljük meg az áramlást, Donald Trump új elnökségének első hónapjára, januárra az a jellemző, hogy az amerikai feltörekvő piaci ETF-ekből – az említett két héttel ezelőtti ideiglenes visszafordulástól eltekintve – vonják ki a befektetők a pénzt. Januárban összesen már 3,23 milliárd dollárt.

Ezzel a teljes állomány 347,1 milliárd dollárra csökkent. Ebből az összegből már azt is láthatjuk, hogy ez az ETF-piac nem elsősorban Közép-Európára koncentrál, bár a magyar és a lengyel piac azért már látszik a térképen. 

Összehasonlításul: 

• a kínai állomány 32-szerese a lengyelnek,
•  a tajvani 21, 
• az indiai 25-szöröse, 
• de még a szaúd-arábiai is négy-ötszöröse 
• és  a mexikói háromszorosa. 

Amikor a múlt héten a magyar részvénypiacról semmit se vontak ki az ETF-ek, Indiából 221 millió dollárt, miközben Kínába visszafolyattak 160 milliót. A 3 millió dollár körüli múlt heti magyar tőkekivonási adathoz lábjegyzetül: körülbelül ugyanennyit vittek ki Romániából, majdnem 5 milliót Lengyelországból, és ezeknek az összegek majdnem teljesen az állampapírokat érintették. A befektetők úgy gondolják, a Trump-éra magasabb kötvénypiaci hozamokról szól, Európában is.