Német változást remél Közép-Európa: gyalázatosan kezdte az évet az ipar

Termelési adatok még nincsenek januárról a régiónkban, de a hétfőn közzétett ipari aktivitási számok már képet adnak arról, hogyan kezdte az új évet a közép-európai ipar, és ami ebből látszik, az nem tölthet el bennünket örömmel. A régió legnagyobb gazdaságaiban – Magyarországon is – zsugorodóban maradt az ipari aktivitás, felvetve a kérdést: hogy lesz meg ebből a remélt gazdasági bővülés, ami alátámaszthatja a bérek növekedését. A német ipar jövője kulcskérdés.

A választ keresve két irányba indulhat el a gondolkodásunk:

• Vannak-e a régiós gazdaságban olyan szektorok, amelyek kiválthatják a gyengélkedő ipart?
• Magához térhet-e a régió exportáló gazdaságainak fontos ipar?

Ahogy a német ipar, úgy a cseh, lengyel, magyar és a román 

 A régióból a csehek, a lengyelek és a magyarok tesznek közzé havi ipari beszerzésimenedzser-indexeket (BMI). Ezt előre tekintő indexnek szokták tekinteni, frissebb képet mutat, mint a két hónapos csúszással közölt ipari termelési adatok. A cseh és lengyel vállalati felmérést az S&P Global készíti, mint a világ jelentős gazdaságaiban általában, a magyart nem. Ezért az utóbbi korlátozottan összehasonlítható a többivel, de a trendek így is világosan kirajzolódnak.  

Ami a januári adatokból egyértelműen látszik: bár a friss adatok az elemző előrejelzéseknél jobbak, egy rossz év után az ipari aktivitása az új év első havában mindhárom országban világosan a zsugorodási zónában maradt. (Az 50 alatti szám összességében csökkenő ipari aktivitást jelez, az 50 feletti növekedőt.)

• A Magyar Logisztika, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) összeállította magyar ipari BMI a decemberi 50,6 pontról 49,8 pontra csökkent. Az augusztusi 47,7 pontos mélypontnál ez sokkal feljebb van és a stagnálás szegélyén, csakhogy már megint a mínuszban. A biztató jel, hogy az új rendelések mennyisége valamelyest emelkedett.
• A lengyel index 48,8-ra emelkedett a decemberi 48,2-ről, de ez is még mindig zsugorodást jelent.

• A cseh ipari BMI 46,6 pontra emelkedett a decemberi 44,8-ról, de ez is még messze a stagnálástól.

• Román BMI nincs, csak ipari termelési adatok, ebből is a november a legfrissebb, és ezek azt mutatják, hogy az addig eltelt öt hónapban egyszer sem tudott emelkedni az ipari termelés éves alapon. A csehek egyébként utoljára szeptemberben regisztráltak növekedést, a lengyelek decemberben mindössze 0,2 százalékot, a magyaroknál pedig hét mínuszos hónap követte egymást.

Az ipar csak egy gazdasági szektor, ahol a gólt a németek lövik (vagy nem)

Ezen a ponton válaszolnánk meg legalább részben a bevezetőben feltett két kérdést.

Az életszínvonal tartós javulását a gazdasági teljesítmény tartós emelkedésével lehet alátámasztani, és a régiónk nagy gazdaságaiban a három európai háborús év után idénre és jövőre már érdemi, és az euróövezetit jelentősen meghaladó GDP-növekedésre számítanak az elemzők: a Bloomberg konszenzusai szerint idén 2,3-3,4, jövőre 2,3-3 százalékra.

De ha egyszer ilyen rosszul indul az év régiószerte az iparban, akkor hogyan lesz meg ez az érzékelhetően szép teljesítmény?

Az ismertetett BMI-indexek a régiónkban csak az iparra készülnek, sok gazdaságban viszont a szolgáltatásokra is, és a nyugat-európai indexek azt mutatják: az utóbbiak gyorsabban térnek magukhoz az iparnál. Németországban például a szolgáltatások BMI-je januárra már 52,5-re emelkedett a novemberi 49 körüli értékről. Ez már elegendő volt ahhoz, hogy halványan a pozitív tartományba, 50,1 pontra emelje a „kompozit”, összegző indexet még úgy is, hogy a feldolgozóipari index csak gyenge 45, az építőipari pedig borzalmas, 37,8 pont volt.

ennek világos jele, hogy az élénkülő kereslet hatására ezekben az országokban az utóbbi hónapokban már nem az élelmiszerek, hanem inkább a szolgáltatások drágulása hajtotta az inflációt.

Azt, hogy ipari növekedés nélkül és gyenge külső kereslet ellenére is lehet a GDP-ben növekedni, annak világos példáját a lengyelek adták: náluk 2,9 százalékkal bővült a gazdaság tavaly, miközben Európa-szerte szinte semennyivel. Róluk azt kell tudni, hogy nemzetközi bajok idején ki szokta segíteni őket a negyvenmilliós ország nagy belső piaca. Költekezni is költekeztek erősen, ahogy a tavaly év végi választásokra készülő románok is, akiknek a beáramló uniós beruházások is erősen segítettek.

Fordulj, Németország, boldog lesz Csehia!

Ami a cseheket és a magyarokat illeti, ez a két gazdaság sokkal erősebben rászorul az exportra a másik kettőnél, különösen a lengyeleknél, a külső kereslet – és az ebben Európában túlsúlyos Németország – állapota az iparuk számára ezért sokkal inkább húsbavágó. Azért is, mert a gazdaságuk a most sínylődő német autóiparral erősen összefonódott az elmúlt évtizedekben.

Az ING elemzői a cseh PMI-t kommentálva, ha kicsit izzadsággal is, megfogalmazták, mi ad reményt a jövőt tekintve:

1. Kicsit feljebb ment az index. 
2.  Ez talán ahhoz a reményhez kötődik, hogy Csehország fő kereskedelmi partnere, Németország a (február végi) általános választások után bátran átállítja gazdasági irányát.
3.  A jövőt illetően szintén reményt kelthetnek az újabb kinyilatkoztatások a fordulatról az Európai Bizottság megközelítésében a versenyképességet illetően.